Így alakulhatott ki a Rosetta “gumikacsa” üstököse



A 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös magjának két összetevőből történt összeállását számítógépes szimuláció segítségével modellezték, az eredmények szerint kis sebességgel történt, lágy ütközéssel állt össze két kis jeges-poros összetevő.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája közeli felvételei tavaly nyáron egy nagyon furcsa, látszólag két kisebb testből összetett, kettős égitestnek mutatták meg a 67P/Churyumov-Gerasimenko (67P) üstökös magját. Az első részletes felvételek alapján az üstökösmag egy  gumikacsa, vagy löszbaba (egy geológiai formáció), esetleg torz, ferde suszter üllő alakjára emlékeztet. Az ilyen két komponensből összetett kis égitest nem ismeretlen a Naprendszerben,
például a 19P/Borrelly, a 103P/Hartley ekliptikai üstökösmagok alakja, illetve a 8P/Tuttle, Oort-felhőből eredő üstökös magja is érintkező kettős. A (25143) Itokawa és a (4769) Castalia kisbolygók szintén két testből összetapadt, hasonló példák lehetnek. A 67P magjának két kisebb komponense igen lágyan, legfeljebb néhány méter másodpercenkénti relatív sebességgel ütközhetett és tapadhatott össze, ha az összetapadási modell magyarázza a létrejött mag alakot.


A 67P magja két összetevőből áll, mintha egy kisebb és egy nagyobb méretű test összeállásával alakult volna ki. A Rosetta 2015. május 3-án, az üstökösmag tömegközéppontjától mintegy 135 km távolságból készített felvétele jól mutatja ezt, illetve az egyre erősebb porsugarak (porjetek) is jól megfigyelhetők. Egy képelem 11,5 méternek felel meg az üstökösmag felszínén. (ESA/Rosetta/MPS, OSIRIS Team PS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA)

Azonban nem csak két kis test összetapadása eredményezhet a 67P magjához hasonló alakot, hanem a mag napközeli erős anyagvesztesége is, amidőn a Nap szinte “leesztergálja” az üstökösmagot a felszín egy sávja mentén, egyre mélyebben és mélyebben. Nagyobb anyagvesztéssel járó kitörések is fogyasztják az üstökösmag felszínének egy részét. Ezen kívül még az is elképzelhető volt, hogy egy nagyobb ütközés következtében szakadtak le részek az üstökösből, illetve a nagybolygók szorosabb megközelítése során azok árapályhatása szakíthatott le anyagot róla. Ezen két utóbbi eseménynek azonban igen kicsi a valószínűsége a 67P esetében. Valószínűleg a mag keletkezése, illetve fejlődésével kapcsolatos belső okokra vezethető vissza a ma megfigyelhető alakja.

Most Martin Jutzi (Berni Egyetem) és posztdoktori hallgatója, Erik Asphaug (Kaliforniai Egyetem Santa Cruz és Arizonai Állami Egyetem) egy gondosan előkészített számítógépes szimulációval előállították a 67P üstökös magjának térbeli modelljét. A modellben a két, kis relatív sebességgel egymásnak ütköző test méretét, összetételét, sűrűségét, rugalmassági paramétereit a 67P ismert tulajdonságainak figyelembe vételével választották meg. Eredményük szerint a 67P magját és más, hasonló kis égitesteket a lágy ütközéssel történt összeállás alakította ki, és nem a gáz- és porkibocsátás miatt történt anyagvesztés esztergálta ki a két összetevő közötti keskenyebb részt.

A következő képen a mintegy 1-2 kilométer átmérőjű összetevők néhány méter másodpercenkénti relatív sebességgel (egy kocogó vagy bicikliző ember sebessége) ütköznek, kissé eldeformálódva összetapadnak, majd szétválnak, és rövid időn, mintegy egy napon belül ismét összetapadnak. Innentől kezdve már tartósan együtt maradnak. Érdemes megfigyelni, hogy a lágy ütközések is anyagot emelnek fel, és rendeznek át a felszínen, különösen a két összetevőt elválasztó nyaki részen. Itt a Rosetta kamerái a felszín többi részétől eltérően nagy mennyiségű finom por jelenlétét, és sok méteres, tízméteres jeges-poros tömböt mutattak meg.

A 67P magja és más, hasonló kis égitest két összetevőből, lágy ütközéssel történő kialakulási folyamata: 1) a két kis test lassan közelíti egymást és összetapad, 2) egy elnyújtott testet alkot, ami 3) szétválik, majd rövid időn belül 4) ismét összetapad, majd kialakul a 5) gumikacsa alak. (Jutzi és Asphaug munkája alapján)

A következő igen szemléletes videón jól végigkövethető, hogyan alakulhat ki lágy ütközéssel egy két összetevőből álló kis égitest, mint például a 67P üstökös magja és a hozzá hasonló kis égitestek. A videó egy másik változata a SPACE.com oldalról itt is megnézhető.


A Rosetta felvételein a 67P két összetevőjét elválasztó nyaki részen (Anuket-Hapi régiók) egy több száz méter hosszú repedés figyelhető meg. Bár az árok kialakulása ma még nem ismert, lehetséges, hogy a két alkotó test jövőbeni szétválásának előjele. Egyébként a nyaki rész az üstökösmag legaktívabb területe, ahonnan sok porsugár tör elő. A 67P magját eredményező folyamat egyébként gyakori lehetett az ősi Naprendszerben.

Az üstökösmagok összeállásának modellje a Science Express online jelent meg 2015. május 28-án.

Forrás:http://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/apro-objektumok/nr-apro-ustokosok/igy-alakulhatott-ki-a-rosetta-gumikacsa-ustokose/


So it could develop Rosetta "rubber duck" rising star

The 67P / Churyumov-Gerasimenko comet nucleus made up of two components standings computer simulation modeled the results of a low speed, soft collision of two small ice was dusty components.

The European Space Agency (ESA) Rosetta spacecraft last summer showed close-ups of a very strange, seemingly two smaller composite body, dual orbs in the 67P / Churyumov-Gerasimenko (67P) comet nucleus. According to the first detailed images of a rubber duck comet cores  (a geological formation), possibly distorted, skewed cobbler reminds anvil shape. Such a small complex of two components is not unknown celestial body in the solar system, as 19P / Borrelly, the 103P / Hartley ecliptic comet's core shape and 8P / Tuttle comet nucleus resulting from the Oort cloud is a double contact. A (25143) and the Itokawa (4769) Castalia asteroids are also two clumps of flesh, similar examples can be. The core of 67P and two minor component could interfere with adhesion could, if the combination of adhesion model was created to explain the figure itself is very smooth, no more than a few meters per second relative speed.

The core consists of two components 67P, as a small and a large conglomeration of flesh had been formed. Rosetta on May 3, 2015, images taken from a distance of about 135 km of the center of gravity of comet cores illustrates this, and the increasingly strong porsugarak (porjetek) is well observed. A pixel corresponds to 11.5 meters for the üstökösmag surface. (ESA / Rosetta / MPS, OSIRIS Team PS / UPD / LAM / IAA / SSO / INTA / UPM / DASP / IDA)

However, not only in two small body Nesting 67P may result in the core of a similar shape, but also the core material loss is also a strong day close, amid a day almost "turned off" comet cores to the surface along a band, getting deeper and deeper. Outbreaks also associated with greater loss of material consumed a portion of the surface of comet core. In addition, it was also possible that a larger torn down parts of the collision comet or large planets closer in their approach to tidal effect could break down material about him. However, these latter two events is very small probability for 67P. Probably due to internal reasons, the seed formation, or development of the observable shape today.

Now Martin Jutzi (University of Bern) and post-doctoral student, Erik Asphaug (University of California Santa Cruz and Arizona State University) is a carefully prepared pre-set three-dimensional computer simulation model of the nucleus of comet 67P. In the model, the two low speed relative to each other stop body size, composition, density, elastic properties of the known parameters for 67P considering elected. Our results show that the core of 67P and similar small soft collision of celestial bodies are formed by position, and not because of the gas and dust emission material loss was narrower been turned off between the two components involved.

The following image shows the components about 1-2 kilometers in diameter relative speed of a few meters per second (or a jogger speed of cyclists people) face a slightly a deformed stick together, then separated, and the short term, stick together again in about one day. From now permanently stay together. Note that the soft material collisions uplift, and held at the surface, especially in the neck area separating the two components. Here Rosetta cameras, unlike the rest of the surface, the presence of large amounts of fine particles, and a lot of meters, thirty-foot block of ice, dust showed.

The formation process of the 67P nucleus and other similar small luminary of two components, a soft collision with: 1) the two small body slowly approach each other and stick together, 2) forms an elongated body, which is 3) are separated, and then within a short time 4) cohere again and then 5) rubber duck shape is formed. (Based on the work of Jutzi and Asphaug)

The following video is very graphic can be traced well, how can develop a soft collision of two components consisting of small celestial bodies, such as the nucleus of comet 67P and similar small bodies. In another version of the video SPACE.com site can be viewed here.

Rosetta recordings of the two components of the separator neck portion 67P (Anuk Hapi-regions), a several hundred meter long cracks observed. Although the trench formation is not yet known, it is possible that the two bodies forming the future division of the sign. Otherwise, the comet core most active area of ​​the neck, where many porsugár breaks out. The process leading to frequent 67P otherwise have been the core of the ancient solar system.

The comet cores conglomeration of models in Science Express published online 28 May 2015.



Así podría desarrollar Rosetta "pato de goma" estrella en ascenso

El núcleo del cometa 67P / Churyumov-Gerasimenko formado por dos componentes clasificación simulación por ordenador modeló los resultados de una velocidad baja, colisión suave de dos pequeños de hielo era componentes polvorientos.

La Agencia Espacial Europea (ESA) nave espacial Rosetta verano pasado mostró los primeros planos de un muy extraño, aparentemente dos más pequeños cuerpo compuesto, orbes duales en el 67P / Churyumov-Gerasimenko (67P) núcleo del cometa. De acuerdo con las primeras imágenes detalladas de un üstökösmag pato de goma o löszbaba (una formación geológica), posiblemente distorsionada, sesgada zapatero recuerda la forma de yunque. Tal un pequeño complejo de dos componentes no es cuerpo celeste desconocido en el sistema solar, como 19P / Borrelly, el 103P / Hartley eclíptica üstökösmagok forma y 8P / Tuttle núcleo de un cometa que resulta de la nube de Oort es un doble contacto. A (25.143) y el Itokawa (4769) asteroides Castalia también dos grupos de carne, ejemplos similares pueden ser. El núcleo de 67P y dos componentes de menor importancia podría interferir con la adhesión podría, si la combinación de modelo de adhesión fue creado para explicar la figura misma es muy suave, no más de unos pocos metros por segundo de velocidad relativa.

El núcleo consta de dos componentes 67P, como una pequeña y una gran conglomerado de carne se había formado. Rosetta el 3 de mayo de 2015, las imágenes tomadas desde una distancia de unos 135 kilómetros del centro de gravedad de üstökösmag ilustra esto, y el porsugarak cada vez más fuerte (porjetek) es bien observado. Un píxel corresponde a 11,5 metros de la superficie üstökösmag. (ESA / Rosetta / MPS, OSIRIS equipo PS / UPD / LAM / IAA / SSO / INTA / UPM / DASP / AIF)

Sin embargo, no sólo en dos pequeño cuerpo de la jerarquización 67P puede resultar en el núcleo de una forma similar, sino también la pérdida de material del núcleo es también un día fuerte de cerca, en medio de un día casi "leesztergálja" üstökösmagot a la superficie a lo largo de una banda, consiguiendo más y más profundo. Los brotes también asociados con una mayor pérdida de material consumido una porción de la superficie de üstökösmag. Además, también era posible que unos grandes partes derribadas del cometa choque o grandes planetas más cercanos en su acercamiento a efecto de marea podrían descomponer el material sobre él. Sin embargo, estos dos últimos eventos es muy pequeña probabilidad para 67P. Probablemente debido a razones internas, la formación de las semillas, o el desarrollo de la forma observable hoy.

Ahora Martin Jutzi (Universidad de Berna) y el estudiante postdoctoral, Erik Asphaug (Universidad de California Santa Cruz y la Universidad Estatal de Arizona) es un modelo de simulación cuidadosamente preparada preestablecido ordenador en tres dimensiones del núcleo del cometa 67P. En el modelo, los dos baja velocidad con respecto al otro cuerpo de tope de tamaño, composición, densidad, propiedades elásticas de los parámetros conocidos para 67P considerando elegido. Nuestros resultados muestran que el núcleo de 67P y una pequeña colisión suave similar de cuerpos celestes están formados por posición, y no por el gas y el polvo pérdida material de emisión fue más estrecho sido apagado entre los dos componentes involucrados.

La siguiente imagen muestra los componentes unos 1-2 kilómetros de diámetro velocidad relativa de un par de metros por segundo (o una velocidad corredor de ciclistas personas) se enfrentan a un poco eldeformálódva pegan juntos, separados, y el corto plazo, se adhieren juntos de nuevo en aproximadamente un día. A partir de ahora quedarse permanentemente juntos. Tenga en cuenta que el material blando colisiones levantamiento, y se mantiene a la superficie, especialmente en la zona del cuello que separa los dos componentes. Aquí cámaras Rosetta, a diferencia del resto de la superficie, la presencia de grandes cantidades de partículas finas, y un montón de metros, el bloque de treinta pies de hielo, polvo mostraron.

El proceso de formación del núcleo de 67P y otra pequeña luminaria similar de dos componentes, una colisión suave con: 1) los dos pequeño cuerpo se acercan poco a poco entre sí y se pegan entre sí, 2) forma un cuerpo alargado, que es 3) están separados, y luego dentro de un breve periodo de tiempo 4) cohesionar de nuevo y luego se forma la forma de pato 5) de caucho. (Basado en el trabajo de Jutzi y Asphaug)

El siguiente video es muy gráfica se puede remontar así, ¿cómo se puede desarrollar una colisión suave de dos componentes que consisten en pequeños cuerpos celestes, como el núcleo del cometa 67P y pequeños organismos similares. En otra versión del sitio SPACE.com vídeo se puede ver aquí.

Grabaciones Rosetta de los dos componentes de la (Anuk Hapi-regiones) parte del cuello separador 67P, un varias grietas largas cien metros observados. Aunque la formación zanja todavía no se conoce, es posible que los dos cuerpos que forman la futura división de la señal. De lo contrario, la üstökösmag área más activa del cuello, donde muchos porsugár estalla. El proceso que lleva a 67P frecuente de lo contrario habría sido el núcleo del antiguo sistema solar.

El conglomerado üstökösmagok de modelos en Science Express publicado en línea 28 de mayo 2015.


Forrás:http://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/apro-objektumok/nr-apro-ustokosok/igy-alakulhatott-ki-a-rosetta-gumikacsa-ustokose/

Assim, poderia desenvolver Rosetta "pato de borracha" estrela em ascensão

O núcleo do cometa 67P / Churyumov-Gerasimenko composta por dois componentes classificação computador simulação modelado os resultados de uma baixa velocidade, colisão suave de dois pequenos de gelo foi componentes empoeirados.

A Agência Espacial Europeia (ESA) sonda Rosetta verão passado mostrou close-ups de um muito estranho, aparentemente dois menores corpo compósito, esferas duplas no 67P / Churyumov-Gerasimenko (67P) núcleo do cometa. De acordo com as primeiras imagens detalhadas de uma üstökösmag pato de borracha ou löszbaba (uma formação geológica), possivelmente distorcida, sapateiro enviesada lembra forma de bigorna. Tal um pequeno complexo de dois componentes não é corpo celeste desconhecido no sistema solar, como 19P / Borrelly, o 103P / Hartley eclíptica forma üstökösmagok e 8P / Tuttle núcleo do cometa resultante da nuvem de Oort é um duplo contato. A (25.143) eo Itokawa (4769) asteróides Castalia também dois aglomerados de carne, exemplos semelhantes podem ser. O núcleo de 67P e dois menores componente poderiam interferir com a adesão poderia, se a combinação do modelo de adesão foi criado para explicar a figura si é muito lisa, não mais do que alguns metros por segundo de velocidade relativa.

O núcleo é constituído por dois componentes 67P, como um pequeno e um grande aglomerado de carne tinha sido formado. Rosetta em 03 de maio de 2015, as imagens tiradas de uma distância de cerca de 135 km do centro de gravidade do üstökösmag ilustra isso, e cada vez mais forte a porsugarak (porjetek) é bem observado. Um pixel corresponde a 11,5 metros para a superfície da üstökösmag. (ESA / Rosetta / MPS, OSIRIS Equipe PS / UPD / LAM / IAA / SSO / INTA / UPM / DASP / IDA)

No entanto, não só em dois pequeno corpo do assentamento 67P pode resultar no núcleo de uma forma semelhante, mas também a perda de material do núcleo também é um forte próximo dia, em meio a um dia quase "leesztergálja" üstökösmagot à superfície ao longo de uma banda, ficando cada vez mais fundo. Surtos também associados com maior perda de material consumida uma porção da superfície de üstökösmag. Além disso, também foi possível que um maior partes derrubadas do cometa colisão ou grandes planetas mais próximos na sua abordagem ao efeito de maré poderia quebrar o material sobre ele. No entanto, estes dois últimos eventos é muito pequena probabilidade de 67P. Provavelmente, devido a razões internas, a formação da semente, ou o desenvolvimento da forma observável hoje.

Agora Martin Jutzi (Universidade de Berna) e estudante de pós-doutorado, Erik Asphaug (Universidade da Califórnia em Santa Cruz e Arizona State University) é um modelo de simulação cuidadosamente preparado pré-definido de computador tridimensional do núcleo do cometa 67P. No modelo, os dois baixa velocidade em relação ao outro o tamanho do corpo de paragem, composição, densidade, as propriedades elásticas dos parâmetros conhecidos para 67P considerando eleito. Nossos resultados mostram que o núcleo de 67P e semelhante pequena colisão suave dos corpos celestes são formados por posição, e não por causa da perda de material de emissão de gases e poeira foi mais estreito sido desligado entre as duas componentes envolvidos.

A imagem seguinte mostra os componentes cerca de 1-2 quilômetros de diâmetro velocidade relativa de alguns metros por segundo (ou uma velocidade corredor de ciclistas de pessoas) enfrentam um eldeformálódva ficar um pouco juntos, então separadas, ea curto prazo, ficar juntos novamente em cerca de um dia. A partir de agora ficar permanentemente juntos. Note-se que o material macio colisões elevação, e manteve-se a superfície, em especial na área do pescoço que separa os dois componentes. Cá câmaras Rosetta, ao contrário do resto da superfície, a presença de grandes quantidades de partículas finas, e uma grande quantidade de metros, bloco de trinta pés de gelo, o pó mostrou.

O processo de formação do núcleo 67P e outras pequenas luminar de duas componentes, uma colisão macio com semelhante: 1) os dois pequeno corpo lentamente se aproximar uns dos outros e se unem, 2) formar um corpo alongado, o qual é 3) são separados, e em seguida, dentro de um curto período de tempo 4) coerentes novamente e, em seguida, forma pato 5) A borracha é formado. (Com base no trabalho de Jutzi e Asphaug)

O vídeo a seguir é muito gráfico pode ser rastreada bem, como pode desenvolver uma colisão suave de dois componentes compostos por pequenos corpos celestes, tais como o núcleo do cometa 67P e pequenos corpos semelhantes. Em outra versão do site SPACE.com vídeo pode ser visto aqui.

Rosetta gravações dos dois componentes do (Anuk Hapi-regiões) parte do pescoço separador 67P, um várias rachaduras longas cem metros observados. Embora a formação de trincheiras ainda não é conhecida, é possível que os dois corpos que formam a futura divisão do sinal. Caso contrário, üstökösmag área o mais ativo do pescoço, onde muitos porsugár irrompe. O processo conducente à 67P freqüente outra forma teria sido o núcleo do antigo sistema solar.

O conglomerado üstökösmagok de modelos em Science Express publicado online 28 de maio de 2015.


Forrás:http://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/apro-objektumok/nr-apro-ustokosok/igy-alakulhatott-ki-a-rosetta-gumikacsa-ustokose/