A Szahara-sivatag homokja alatt rejtőzködő valami újraírhatná az ókori Egyiptom történetét






Érdekes és egyben rejtélyes építményeket lepleztek le a műholdfelvételek a Szahara-sivatagban. Az épületek vagy lerombolt piramisok, vagy az özönvíz előtti romok.

Valami nagyon nagy dolog bújik meg a homok alatt, de nem tudjuk, mi az.


A tudósok körében vitatéma a nagy özönvíz, viszont vannak olyanok, akik meg vannak győződve arról, hogy a múltban bolygónk víz alá merült és az áradások elmostak minden civilizációt. Néhányan azt állítják, hogy azon a napon a Föld kis híján meghalt. 

Sok ember összekapcsolja a nagy özönvizet a Bibliával, pedig Noé bárkájának a története nem bibliai elbeszélés. Noé más és más néven volt ismert Indiában, az egyiptomiak és az amerikai őslakosság körében, hogy csak néhány kultúrát említsünk. 

Noé történetének egyes részletei mitikusnak tűnnek, ezért sok bibliatudós úgy véli, hogy Noé és a Bárka történetét a közeli Mezopotámia, kiváltképp a „Gilgames-eposz” inspirálta. Egy vitatható elmélet szerint egyszer a távoli múltban valóban létezett minden áradások anyja. Annak az elképzelésétől megigézve, hogy a nagy özönvíz sztorija valóban létezhetett, Robert Ballard, a világ egyik legismertebb víz alatti kutatással foglalkozó régésze, úgy döntött, hogy felkutatja annak az ősi, elveszett civilizációnak a nyomait, amely több információval szolgálhat a vízözönről.

MŰVÉSZI KONCEPCIÓ A HÉRODOTOSZ ÁLTAL LEÍRT PIRAMISOKRÓL

Remélhetőleg a tudósok majd egy szép napon szilárd bizonyítékot tudnak szolgáltatni, amely igazolhatja a vízözön történetét és több információval tudnak szolgálni történelmünk egy olyan szakaszáról, amikor a Föld csaknem kimúlt.

Addig is megcsodálhatjuk azokat a zavarba ejtő ősi építményeket, amelyeket Angela Micol, a The Satellite Archaeology Foundation, Inc. alapítója, fedezett fel. A műholdas képkészítő eljárásra alapozva, Micol azzal rukkolt elő, hogy a különféle buckák vagy halmok lepusztult piramisok is lehetnek. A közeli képek még inkább azt a benyomást keltik, hogy a formációk kőtörmelék-kupacokhoz hasonlítanak. Úgy tűnik, hogy a legnagyobbnak a tetején egy négyzet alapú épület romjai találhatók a falaival együtt, de teljes feltárásra van szükség ahhoz, hogy a rejtélyt megoldhassuk.
„Találtunk néhány hihetetlen bizonyítékot Abu Sidhum-ban, és azok sokkal régebbiek lehetnek sok más egyiptomihoz képest.
Egy pontos vízvonal található mind a négy mesterséges dombon nagyjából 50 láb (15,2 méter) magasságban.
Amennyiben erről a helyről bebizonyosodik, hogy mesterséges piramis/mound/domb, akkor ezek az ókori egyiptomi dinasztiákat, illetve Egyiptom írott történelmét megelőző korokra nyúlnának vissza, egyúttal az egyik legrégibb ismert piramis/mound komplexummá tennék a helyet Egyiptomban.
A következtetés szerint ez a helyszín, amennyiben bizonyítottan mesterséges, akkor elképesztően régi és akár még újra is írhatná azókori Egyiptom (hivatalos) történelmét.” állítja Angela Micol.
A MŰHOLDFELVÉTELEK KÜLÖNLEGES ÉPÍTMÉNYEKET MUTATNAK A SZAHARASIVATAGBAN.

Nincs arra bizonyíték, hogy ezeket a figyelemre méltó struktúrák a Nagy Özönvíz előtti időkből valók, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak a lehetőségét, hogy a hatalmas áradat volt pusztulásuk oka.

ABU SIDHUM – A GOOGLE EARTH-RŐL NÉZVE
IMAGE CREDIT: ANGELA MICOL

Angela Micol egy olyan felfedező csapathoz csatlakozott Egyiptomban, amely Abu Sidhumban tett látogatást.

Részletes videókat küldött a halmokról, amelyek bizonyítják, hogy hasonlítanak a piramisokhoz, valamint olyan cserépdarabokról szóló videót is küldött, amelyek nagy területen borították be a területet, és ezek segítettek annak megerősítésében is, hogy valami el van temetve a homokban Abu Sidhum közelében.

A csapat egy olyan fém- és üregdetektort használt, amely pozitív eredményeket adott a négy halom/ esetlegesen piramis belsejében található alagutakra és üregekre nézve!
A csapat és Angela Micol úgy gondolja, hogy egy Abu Sidhum közelében lévő templomot vagy lakott települést azonosíthattak be, és egy sor masztaba sírbolt lehet a halmok tőszomszédságában!


A maradványok a jelenkori egyiptomi Fajjúm-sivatagban (Líbiai-sivatag) lévő Dimai városának környékén találhatók. A színhely egy sivatagi település volt az egyiptomi ptolemaioszi korszakban, amikor a görög és a római befolyás növekvő félben volt.

Eközben a tudósok 20 vaskori csontvázat ástak ki a Szaharában. Ezeket a csontvázakat  vizsgálta többek között  Mary Anne Tafuri, melynek eredményét a Journal of Anthropological Archaeology-ban tette közzé. 
A sírok több ezer évet ölelnek fel, ami arra utal, hogy a hely állandó temetőként szolgált a helybéliek számára. Vajon mi rejtőzik a homok alatt? 

Paola Davoli, olasz archeológus szerint az építmények őrtornyok lehettek, de nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy sírok vagy kútlelőhelyek lehettek.
Szükség volna egy olyan ásatásra, amely feltárja a bennük rejtező titkokat. Pillanatnyilag ezek a figyelemre méltó ősi építmények homályban maradnak, azonban a megfelelő kutatással a tudósok többet tudhatnak meg a romokról.

Forrás:http://boldognapot.hu/blog/a-szahara-sivatag-homokja-alatt-rejtozkodo-valami-ujrairhatna-az-okori-egyiptom-tortenetet/ Fordította és szerkesztette: Száraz György