Az emberi fej átültetésének lehetősége már nem science-fiction

Az idén vitatják meg először az emberi fej átültetésének lehetőségét egy amerikai sebészeti konferencián. A cél az eljárás iránt érdeklődő felek közös munkájának elősegítése.

Az ötletet 2013-ban vetette fel először Sergio Canavero, az olasz Torinói Fejlett Neuromodulációs Csoport munkatársa, aki a beavatkozással azok életét szeretné meghosszabbítani, akiknek izmai és idegei károsodtak, vagy akiknek a szervein eluralkodtak a daganatos megbetegedések. Állítása szerint a legnagyobb akadályok, mint a gerincvelő összeillesztése, valamint az immunrendszer támadása az új testrész ellen, elhárultak. Az első műtétre akár már 2017-ben sor kerülhetne.

A kérdés azonban, hogy a társadalom készen áll-e egy ilyen megoldásra? És mit szól mindehhez a tudomány?


Az első sikeres fejátültetést 1970-ben végezték el. Az amerikai Ohio állambeli Case Western Orvosi Egyetem csapata Robert White vezetésével egy majom fejét ültette át egy másik majom testére. Nem próbálták meg összekötni a gerincvelőt, ezért a majom nem tudta mozgatni a testét, mesterséges segítséggel azonban tudott lélegezni. A majom kilenc napig élt, halálát az immunreakciók okozták. Bár azóta nem sok újabb próbálkozás történt, az alkalmazott eljárások minden esetben komoly előrelépéseket tanúsítottak. "Úgy vélem, eljutottunk arra a pontra, ahol technikai szempontból minden megvalósítható" - tette hozz Canavero.

Canavero eljárásában a fogadó fejét és a donortestet egyaránt lehűtik, így hosszabbítva meg a sejtek túlélésének esélyét oxigén hiányában. A nyak körüli szöveteket elmetszik, a nagyobb vérereket parányi csövekhez kötik, mielőtt a fejet mindkét esetben elválasztanák a gerincoszloptól. Ezután a fejet a donortesthez illesztik. A gerincvelő összeolvasztásához Canavero polietilén-glikollal kezelné a fogadó fej és a donortest adott területét, ahová a műtétet követően több órán át fecskendeznék be még ugyanezt az anyagot, ösztönözve a sejtmembránok zsírjainak összekapcsolódását. Ezt követően az izmokat és a vérereket kell összevarrni.

A fogadót 3-4 héten át mesterséges kómában tartják, a mozgás elkerülése érdekében. A gerincvelőt beültetett elektródák stimulálnák, a kutatások szerint ezzel erősíthetők az új idegi kapcsolódások. Canavero szerint, amikor a páciens felébred, képes lesz arcizmainak mozgatására, valamint a beszédre, majd megfelelő fizioterápiás kezelésekkel egy éven belül újra járhat. Mint kiderült, már most többen jelentkeztek az új testet ígérő eljárásra.

A legbonyolultabb és egyben legkritikusabb része az eljárásnak a gerincvelő összeolvasztása. Állatkísérletek szerint a polietilén-glikol serkenti a gerincagy idegeinek növekedését. Canavero szeretné agyhalott szervdonorokon kipróbálni a megoldást. "Nincs bizonyíték, hogy a gerincvelő és az agy kapcsolódása hasznos érző vagy motoros funkciókat eredményez a fejátültetés után" – fejezte ki kétségeit Richard Borgens, az Indiana állambeli Purdue Egyetem Paralízis Kutató Központjának igazgatója.

Amennyiben a polietilén-glikol nem válna be, más lehetőségek is rendelkezésre állnak, többek közt az őssejtek, vagy a szaglóhámból kinyert sejtek. Mi van azonban az immunrendszerrel és az idegen szövetek kilökődésével? Robert White majma 45 éve ennek esett áldozatul, ma azonban már egészen más a helyzet. "Az immunkilökődés megelőzésére kifejlesztett rendszerek és a mögöttük meghúzódó alapelvek jól megalapozottak" - mondta a terület egyik szakértője, William Matthews, az Amerikai Neurológus és Ortopédus Sebészek Akadémiájának elnöke.

Canavero koránt sem az egyetlen, aki a fejátültetés lehetőségét vizsgálja. Xiao-Ping Ren, a kínai Harbin Orvosi Egyetem kutatója nemrég bizonyította egy alapvető fej-transzplantáció lehetőségét egy egér esetében. Ren szeretné Canavero eljárását is kipróbálni egereken és majmokon.

A másik nagy feladat egy olyan országot találni, ahol engedélyeznek egy ilyen transzplantációt. "Az igazi akadály erkölcsi. Egyértelmű, hogy sok ember ellenezni fogja" - mondta Canavero, aki az Egyesült Államokban szeretné elvégezni az első beavatkozást, de valószínűnek tartja, hogy Európában könnyebben kaphat engedélyt.

Akadnak olyanok is, akik szerint, ha egyszer elindulnak ezek a műtétek, nehéz lesz megállni a lejtőn, az emberek pedig elkezdenek kozmetikai okokból testet cserélni. A sebésztársadalom mindenesetre nagyon kevés esélyt ad annak, hogy a beavatkozás elterjedjen. "Nem hinném, hogy ez valaha is működni fog, túl sok a probléma övezi az eljárást. Hogyan tarthatnánk egészségesen bárkit négy héten át kómában?" - nyilatkozott Harry Goldsmith, a Kalifornia Egyetem sebész professzora.

Canavero nem izgatja magát a kritikák miatt. "Azért vetettem fel két évvel ezelőtt az ötletet, hogy az emberek megvitathassák" - mondta. "Ha a társadalom nem akarja, akkor nem csinálom. Az azonban, hogy az emberek nem akarják az USA-ban, vagy Európában, nem jelenti azt, hogy máshol sem akarnák".


Forrás:http://komlomedia.hu/hir.php?hir=5382#sthash.V9V9rw4S.kdurWibB.dpbs
sg.hu / newscientist.com