Most akkor mégse üzenjünk a földönkívülieknek?



Amerika csúcstudósai arról vitatkoztak, hogy keressük-e az idegeneket, vagy várjuk csendesen, hogy ránk találjanak. És ha kiabálunk, akkor merre tegyük.
Ötven éve kutakodik az emberiség a földön kívüli létformák után. Az erre szentelt SETI-program tagjai és űrszakértők a tudományok népszerűsítésével foglalkozó American Association for the Advancement of Science éves konferenciáján vitatták meg, hogy hallgatóznunk kell-e vagy üzenetekkel bombázzuk-e a közeli csillagokat.


Azt az emberiségnek nem kell eldöntenie, hogy sugároz-e üzeneteket a világűrbe. Amióta vannak rádióállomásaink, tévécsatornáink, több millió órányi olyan jelet küldtünk ki, amiket potenciálisan bárki foghat. Ezt a tényt igazán szórakoztató módon az Abstruse Goose képregény jelenítette meg a legkézzelfoghatóbban. Gondolták volna, hogy a Szíriuszon csak akkor lehetne látni a The Sopranost, ha felvették videóra, amikor adtuk?
rádióhullámok
Forrás: Abstruse Goose
rádióhullámok

De a tévésorozatok és a Morning Show mellett indítottunk már direkt az idegeneknek szánt jelsorozatokat is az űrbe. A Voyager 1 és 2 űrszondák egy-egy aranylemezt visznek magukkal, amelyen több nyelvű köszöntő szöveg és rajzok vannak. A lemezen szereplő magyar mondat - amit a NASA oldalán meg is hallgathat - a következőképpen hangzik:

"Üdvözletet küldünk magyar nyelven minden békét szerető lénynek a Világegyetemen"

A lemezt Frank Drake és Carl Sagan amerikai csillagászok tervezték meg. Fotó végül nem került rá az emberekről, egy férfi és egy nő körvonalát azonban rákarcolták a lemezre.
Fotó: Flickr / Chuck Coker
kommunikáció az idegenekkel, voyager, arany lemez
Csak kettő készült, mégis aranylemez

Drake állította össze a leginkább egy sál kötésmintájára emlékeztető arecibói üzenetet is, amit minden idők leg"JamesBond"abb obszervatóriumából sugároztak ki a Messier 13 gömbhalmaz felé. A fent látható ábra a számokat, a DNS alapvető atomjait, további biológiai adatokat, egy emberalakot valamint az obszervatórium formáját tartalmazta. Mindezt nagyjából 210 bájtba tömörítve, azaz egy floppylemezre is közel hétezerszer fért volna fel az üzenet. Ezek mellett sugároztunk már Beatles-dalokat és bálnahangokat is.
Forrás: Ocfos / DeviantArt
arecibo minecraft
Ha az idegenek a Minecraft játékba érkeznének meg először, 
ott is megépítette valaki az arecibói üzenetet

Az idei konferencián azonban már nem az újabb üzenetek mellett beszélt Drake, hanem azt javasolta: inkább a jelek keresésére fókuszáljunk. A SETI atyja szerint az elkövetkező 50-100 évben nem profitálnánk az üzenetküldésből, és bármennyire olcsó is a technológia, jobb helye is van a pénznek. A legfontosabb a Naprendszer felfedezése és kiaknázása.

Az intelligens lények nem ölnek erőforrásokat a csillagközi utazásba, mert az őrületesen drága. Egy száz éves, a fénysebesség egytizedével - ez az a sebesség, amit a fizikus szerint az emberi test még kibírna - megtett út egy közeli csillaghoz annyi energiát igényelne, amennyit az Egyesült Államok kétszáz év alatt termel meg. A fékezéshez és landoláshoz szükséges energia pedig még benne sincs az egyenletben.
Fotó: Flickr / Raphael Perrino
kommunikáció az idegenekkel, Frank Drake
Drake szerint hallgatózni célszerűbb

KIABÁLNI AMÚGY OLCSÓ

Az utazáshoz vagy a teleszkóprendszer bővítéséhez és fenntartásához képest egyébként fillérekbe kerülne az üzenetek kiküldése. A Boing Boing tudósítása egy évi 640 dolláros összeget említ. Ennél egy rendes méretű bürokratikus szervezet talán még bélyegre is többet költ, pedig azok az üzenetek az országot sem hagyják el. Az összegért nem csak egy csillag felé lehetne elküldeni az üzenetünket, hanem több címet is választhatnánk.

A fentiben egy fontos csapda van: egyáltalán nem tudjuk, hogy a földön kívüli civilizációk milyenek. David Brin csillagász és sci-fi szerző szerint a kérdés valójában az, hogy az altruizmus - mások önzetlen segítsége - természetes civilizációs minta-e. Ha igen, úgy sugározhatunk üzeneteket, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet. Amennyiben inkább az egyenértékű dolgok cseréje határozza meg a kultúrák közti kapcsolatokat, úgy óvatosabban kell bánni információs vagyonunkkal, mert lehet, hogy ez a legkomolyabb értékünk. Brin azzal verte be a szöget a vita koporsójába, hogy kijelentette: a SETI versus METI (azaz keresés versus üzenetküldés) kérdést az emberiségnek közösen kell eldöntenie.

Az konferencia utolsó komoly problémafelvetése David Grinspoonhoz fűződött. Az asztrobiológus arról beszélt, hogy a földi mikrobiológiáról sem tudunk eleget, az idegenek akár olyan mikrobákat is hozhatnak magukkal, amelyekkel az emberi immunrendszer nem tud mit kezdeni.
Ha nem hisznek az összeesküvés-elméletekben - és miért tennék - akkor tudják, hogy idegen létformákkal eddig maximum a moziban találkozhattunk. Arra azonban van becslés, hogy a Tejúton belül hány kommunikációra képes és kész civilizáció létezhet.
A Drake-formula nem tökéletes, nem mondja meg a lehetséges értelmes civilizációk számát, ellenben iránymutatás arra, hogy milyen adatokat, folyamatokat kell megismerni. Amíg nem válaszol senki a rádióüzeneteinkre, nem küld vissza egy mp3-at a Voyagerrel, addig dolgozhatunk azon, hogy a benne foglalt ismeretlenek számát leszorítsuk.
Leegyszerűsítő magyarázat helyett Almár Iván A SETI szépsége című - a MEK-en megtalálható - könyvéből idézzük a formula magyarázatát:

“Az évtizedek során számos eltérő felírásmód született, ezek közül a finn Mustelin változatát ismertetem, amely nagyon világos szerkezetű:
  • Nc=N*fp.ne.fl.fi.fc.Lc/L* ahol
  • Nc az adott időpontban adott térrészen belül egyidejűleg létező, technikailag fejlett civilizációk száma
  • N* a kérdéses térrészen belül lévő csillagok száma
  • fp közülük a bolygórendszerrel rendelkezők aránya
  • ne a lakható bolygók átlagos száma egy-egy bolygórendszerben
  • fl közülük az életet hordozó bolygók aránya
  • fi közülük az értelmes lényeket hordozó bolygók aránya
  • fc közülük a technikai civilizációt hordozó bolygók aránya
  • Lc a technikai civilizációk átlagos élettartama
  • L* a csillagok átlagos élettartama (csak életük nyugodt, az élet szempontjából hasznosuló időszakát véve figyelembe).”

Az egyenletből az amerikai PBS közszolgálati rádió csinált interaktív oldalt. Itt maguk tippelhetik meg az összes értéket. Összehasonlításként: Drake 1961-es becsléseivel számolva minimum húsz civilizációnak kell létezni, a tudós a reálisabb értéket viszont ezer és százmillió közé tette.

Az egyenletet utoljára 2013-ban igazították ki a Kepler űrtávcső adatai alapján. A cél az volt, hogy a Naprendszer közelében lévő lakható rendszerek számát csökkentse. Továbbra is tű a szénakazalban jellegű a probléma: a James Webb űrtávcsőnek majd 30 ezer bolygóból kell megtalálnia azt a nagyjából kettőt, amelyet részletesebben is meg kell vizsgálnunk.

Forrás:http://vs.hu/magazin/osszes/most-akkor-megse-uzenjunk-a-foldonkivulieknek-0219#!s0