Kőkorszaki Atlantiszt találtak!

Kőkorszaki Atlantiszt találtak! 11 ezer éves ősi települést fedeztek fel a tenger mélyén.

Svéd búvárok kőkorszaki leletek egész gyűjteményét fedezték fel mélyen a Balti-tengerben. A régészek úgy vélik, hogy a relikviákat svéd nomádok hagyták hátra mintegy 11000 évvel ezelőtt, és a felfedezés bizonyíték lehet arra, hogy a skandináv régióban ez lehet az egyik legrégebbi település, amit valaha találtak.


Néhány lelet annyira jó állapotban maradt fenn, hogy egyes beszámolók a felfedezést a "svéd Atlantisznak" nevezték el, és azt állítják, hogy a települést ugyanúgy elnyelhette a tenger, mint a mitikus szigetet az Atlanti-óceánon.

A leleteket Bjorn Nilsson professzor a Södertörn Egyetemről, valamint a Lunds Egyetem csapata fedezte fel egy régészeti merülés során Hano-nál, Skane megye partjainál Svédországban.

16 méterrel a felszín alatt eltemetve Nilsson fát, kőeszközöket, állati szarvakat és köteleket tárt fel.
Közülük az egyik leginkább figyelemre méltó darab többek között egy faragott szigony, mely állati csontból készült, annak az állatnak a csontjából, melyet őstuloknak neveztek.
Az őstulok a mai szarvasmarha őse, és egész Európában élt, mielőtt kihalt volna az 1600-as években. Az utolsó őstulok, melyről beszámoltak, 1627-ben pusztult el Lengyelországban.
Ez a lelet azért fontos, mert sugall egy bizonyos időpontot, hogy mikor használhatták ezeket a tárgyakat.

A régészek egy része a Földközi-tenger medencéjében keresi Atlantiszt, és ezek nagyobb része Szantorini szigetét tekinti a legvalószínűbb jelöltnek. A radiokarbonos kormeghatározás vizsgálatok szerint mindkét égei civilizációt a Théra nevű vulkán i.e. 1627 – 1600 közöttre datált kitörése pusztította el. Figyelemre méltó, hogy Szolón korától 900 évre és Kréta Egyiptomtól 600 sztadionnyira fekszik. Ezek az adatok éppen tizedannyiak, mint Platón eredeti adatai. Ma már nem deríthető ki, hogy a szaiszi papok informálták félre Szolónt, Szolón adta tovább tévesen Platónnak, vagy Platón ferdített az adatokon, vagy ami talán a legegyszerűbb magyarázat ebben az esetben, az egyiptomi források számadatait olvasták helytelenül.

Fekete, gélszerű konzisztencia (gyttja) képződik, amikor a tőzeg bomlani kezd. Mivel a tőzeg el van temetve, az oxigén mennyisége csökken, és úgy gondolják, hogy ez az oxigénhiány akadályozta meg, hogy a leletek elpusztuljanak.

Nilsson elmondása szerint "Körülbelül 11000 évvel ezelőtt volt egy felhalmozódás a területen, - egyfajta lagúna - és az összes fa és csont megmaradt benne."
"Ha a település a szárazföldön lett volna, már csak kő leletek kerülhettek volna elő, nem organikusak."
A merülés része volt egy három éves feltárásnak, melyet részben a Svéd Nemzeti Örökség Tanács finanszírozott.

A régészek folytatják az ásatást, és most különösen az érdekli őket, hogy van-e ősi temetkezési hely a régióban Ez súlyt adna azon állításoknak, hogy a hely egykor település volt, mely azóta a tengerbe veszett.

Ha a régió egy település volt, akkor lehetnek hasonlóságai Atlantisszal, a mitikus szigettel, melyre először Platón, görög filozófus utalt. Atlantiszról azt mondják, hogy egy nagy sziget, vagy akár egy kontinens lehetett az Atlanti-óceánban, mely elsüllyedt, és szinte egyik napról a másikra eltűnt.

Azonban ezt a vízalatti civilizációt soha nem találták meg, és sokan állítják, hogy Platón sem tételezte ezt fel, vagy a hely nem az Atlanti-óceánon volt. Más állítások azt sugallják, hogy a sziget közel lehetett a mai Szantorinihez, Görögország partjaihoz..
Nilsson gyorsan elutasította azokat az állításokat, hogy a település a "svéd Atlantisz", ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a svédek abban az időben nomádok lehettek. Ez azt jelenti, hogy lehet, a település csak átmeneti volt, és hogy nem létezett állandóan a helyszínen, ellentétben a mitikus Atlantisszal.

Forrás:https://www.facebook.com/Hihetetlen.Magazin/posts/849423758452360