Nagy méretű aszteroida halad el 2015. január 26/27-én a Föld közelében.

A 2004 BL86 kisbolygó 2015. január 26/27-én halad el bolygónk közelében mintegy 3,1-szeres Föld-Hold távolságban. Ez ugyan nem különleges közelség, de mivel viszonylag nagy méretű az aszteroida, kisebb távcsővel is megfigyelhető a pontos égi helyzet ismeretében.

A (357439) 2004 BL86 földközeli kisbolygó pályája (kék színű vonal) és a földpálya (fehér vonal) egymáshoz való elhelyezkedése mutatja, hogy a két pálya síkja viszonylag nagy szögben (23,7 fok) hajlik egymáshoz.  A kisbolygó a földközelsége idején a zölddel jelölt pontban fog tartózkodni (kép: NASA JPL, Astronomy Now, 2015. január 17.).


A (357439) 2004 BL86 kisbolygó most január 26/27-re, tehát hétfőről-keddre virradó éjszaka kerül földközelbe, amikor mintegy 1,2 millió kilométerre, azaz kb. 3,1-szeres Föld-Hold távolságra közelíti meg bolygónkat. A Föld középpontjához legközelebb január 26-án, magyar idő szerint hétfő délután 17:20-kor lesz a kisbolygó a Monoceros (Egyszarvú) csillagképben, mozgási iránya pedig észak-északkelet. Az izgalmas események csak ezután következnek az északi félteke megfigyelői számára, de ne szaladjunk előre, nézzük, mit is tudunk erről a kis aszteroidáról.

A kisbolygót a LINEAR (Lincoln Near-Earth Asteroid Research) földközeli kisbolygók szisztematikus keresésére és nyomonkövetésére szakosodott megfigyelő program keretében fedezték fel 2004. január 30-án, tehát éppen tíz éve ismerjük Naprendszerünk ezen parányi kis égitestét. A Napot 1,84 év alatt kerüli meg olyan ellipszis pályán, amelynek excentricitása 0,403. Napközelben 0,897 CsE-re van központi csillagunktól, naptávolban pedig 2,108 CsE-re távolodik el tőle és a kisbolygók főövének belső pereménél fordul vissza. A pálya félnagytengelye 1,502 CsE, a pálya síkja 23,74 fokos szöggel hajlik a földpálya (ekliptika) síkjához. A pályája alapjan a 2004 BL86 egy Apollo típusú földközeli kisbolygó. Még nem kapott nevet, hivatalos jelölése a kisbolygók lajstromában (357439) 2004 BL86. A következő ábra érzékelteti, hogy a kisbolygó pályasíkja a földpálya síkjához milyen nagy (23,7 fok) szögben hajlik.

A kisbolygó fizikai tulajdonságait még nem ismerjük. A mostani földközelsége kedvező alkalmat nyújt megfigyelésére, a fontosabb paramétereinek meghatározására. A méretét egyelőre csak közelítőleg ismerjük: átmérője mintegy 440 méter, legfeljebb 1 kilométer lehet, tehát már egy viszonylag nagyobb méretű földközeli aszteroidáról van szó. Ez a nagy méret teszi lehetővé, hogy mintegy 3-szoros holdtávolságból már kisebb távcsövekkel is meg lehessen figyelni. A következő ábra egy animáció, amely a kisbolygó földközeli mozgását mutatja a Föld közelében.

Animáció a (357439) 2004 BL86 kisbolygó földközelségéről a 2015. január 19-től február 2-ig terjedő időszakban. A képen a Nap, Merkúr, Vénusz és a Föld (kék korong) is fel vannak tüntetve (kép: NASA JPL).

A 2004 BL86 kisbolygó legnagyobb látszó fényessége várhatóan közel 9,0 magnitúdó lesz, tehát derült égen, zavaró fényektől mentes helyről nagy binokulárral vagy kisebb amatőrcsillagászati távcsövekkel is megfigyelhető lesz. A kisbolygó január 26-án, azaz hétfőn az esti órákban a Monoceros (Egyszarvú) csillagképből indul, majd a Hydra (Északi Vizikígyó) csillagképen keresztül éjfél után fél órával jut el a nálunk jó magasan delelő Cancer (Rák) csillagképbe. Itt éri el a mintegy 9 magnitúdós legnagyobb fényességét kedd hajnalban fél 6-kor. Egyébként a Rák és Oroszlán (Leo) határán tündököl most a fényes Jupiter is. Még az esti időszakban, fél 8 körül a Hydrában megközelíti az M48 nyílthalmazt is, remek fotós témát kínálva az égbolt fényképezőinek.

Január 26-án a Nap Budapesten 16:36-kor nyugszik, a Hold pedig január 27-én lesz első negyedben, tehát messze lesz az égterülettől. A kisbolygó földközelben 17:20-kor lesz a Monocerosban, de ez ez égterület ekkor még a horizont alatt lesz. A kisbolygó a Hydrába kúszik át és ez a terület kb. este 9-kor kel. Szerencsére az aszteroida gyorsan mozog észak felé és a legnagyobb fényessége idején elég magasan lesz a Rákban. A látszó mozgás legnagyobb sebessége 04:40 – 05:10 MET között lesz, mintegy 2 ívmásodperc egy időmásodperc alatt, azaz 120 ívmásodpercet = 2 ívpercet tesz meg egy perc alatt a csillagok között, tehát követni kell a kisbolygó látszó mozgását és tudni kell, hol kell keresni a csillagok között.

A 2004 BL86 kisbolygó látszó égi útja a Rák (Cancer) csillagkép csillagai között 2015. január 27-re virradó éjjel. A képen az időpontok CST-ben vannak (amerikai Central Standard Time), amelyekhez képest a magyar idő 7 órával előbbre jár. Tehát pl. a térkép közepén levő 11pm, azaz 23h nálunk másnap reggel 6h-kor következik be. A kisbolygó földközelsége miatt Magyarországról nézve kicsit máshol helyezkedik el a pontos útvonal – a maximális eltérés 15-20 ívperc körüli -, de egy lassan vonuló 9-10 magnitúdós “csillagot” könnyű beazonosítani a mozgás alapján  (kép: Universe Today, 2014.01.15., Chris Marriott SkyMap program).

A 2004 BL86 mostani földközelsége során meg kell határozni az aszteroida méretét, alakját, tengelykörüli forgásidejét, a forgástengely térbeli irányát, színképi megfigyelésekből a kémiai és ásványi összetételét, színképe alapján a kisbolygók között elfoglalt helyét, osztályát, ugyanis ezek az alapvető adatok ma még nem ismeretesek. A NASA WISE/NEOWISE (NEO Wide-field Infrared Survey Explorer) űrtávcsövével már 2014 októberében történt megfigyelésekkel összekombinálva az új méréseket meghatározható lesz az égitest felszínének fényvisszaverőképessége és mérete.

Optikai csillagászati megfigyeléseken túl a kisbolygó földközelsége radarcsillagászati méréseket is lehetővé tesz. A NASA kaliforniai goldstone-i DSS-13 és DSS-14 antennái, a Cornell Egyetem areciboi, illetve a nyugat-virginiai Green Bankben lévő rádióteleszkópok csillagászati radarüzemmódban történő alkalmazásával létrehozott nagyon hosszú bázisvonalú interferométerrel (VLBI) a 2004 BL86 kisbolygó felszínéről mintegy 2-4 méteres felbontást várnak a szakemberek.

A NASA goldstone-i DSN (Deep Space tracking Network) rádióantennái, amelyek radarcsillagászati megfigyelések elvégzésére is alkalmasak (kép: NASA JPL).

A 2004 BL86 mostani földközelségéhez hasonló helyzetben legközelebb mintegy 200 év múlva lesz: 2256. január 29-én kb. 0,009 CsE-re közelíti majd meg bolygónkat. Az időközben bekövetkező földközelségek mind jelentősen nagyobb távolságokban játszódnak le. Egyébként a 2004 BL86 méretével összemérhető földközeli kisbolygók közül ebben az évben még egy másik Apollo kisbolygó, a 2014 YB35 fog 2015. március 27-én földközelbe kerülni mintegy 4,5 millió kilométeres távolságban.

Összefoglalva tehát aggodalomra semmi ok sincs a 2004 BL86 kisbolygó mostani földközelsége kapcsán. Sőt, mai ismereteink szerint azt is le kell szögezni, hogy jelenleg nem ismerünk olyan konkrét természetes kis égitestet, amely aktuálisan ütközne bolygónkkal. A távoli jövőben előfordulhat ilyen, de arra a csillagászati és űrkutatási eszközeink, valamint általában a technika fejlődésével remélhetőleg időben fel tudunk majd készülni, a veszélyt pedig vagy el tudjuk hárítani, vagy a mértékét jelentősen mérsékelni lehet.

Források:
Kapcsolódó internetes oldalak: