Így forog a Ceres

Ha csak egy rotáló kisbolygót szeretne ma megnézni, a Ceres legyen az.

A forgó (1) Ceres kisbolygó a Dawn űrszonda január 13-i felvételein
 (NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA)

A Mars és a Jupiter között található kisbolygók főövének legnagyobb, közel 1000 km-es égitestje a (1) Ceres, amely a következő egy évben remélhetőleg minden titkát felfedi a kutatók előtt.


A (2) Vesta felől érkező Dawn űrszonda egyre közelebb kerül hozzá, majd márciustól immár pályára állva vizsgálja a főöv egyetlen épségben megmaradt bolygócsíráját. A NASA tegnap tette közzé a szonda legfrissebb felvételeit, amelyeken már nem kevesebb mint 27 pixel kiterjedésű a Ceres. Az igazi látványosságot az az animáció jelenti, amely egy órányit mutat be az égitest 9 órás forgási periódusából.

A január 13-án felvett képek 383 ezer km távolságból, azaz pontosan a Föld-Hold átlagos távolságból készültek, és néhány sötét, valamint egy igen érdekes, nagyon világos foltot mutatnak a felszínen, ez utóbbi már a Hubble-űrtávcső korábbi képein is igen feltűnő volt. Egy feldolgozott képet is közzétettek, amelyen több kráter körvonala is kivehető, a középtől jobbra lévő legnagyobbnak még a központi csúcsa is sejthető. Látványos időszak előtt állunk hát, a kisbolygóhoz spirális pályán egyre közelebb kerülő Dawn mind részletesebb képeket fog küldeni a Földre, közben pedig egy másik legendás égitest a (134340) Pluto űrszondás megközelítése is célegyenesbe ér.

A Ceres esetében egészen más, jóval öregebb felszínre számítunk, mint a geológiailag hihetetlenül aktív Vesta esetében. (NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA)

Forrás:http://www.csillagaszat.hu/hirek/igy-forog-a-ceres/