Atlantiszi fémre bukkantak egy hajóroncsban

Atlantisz térképe Kircher 1669-ben kiadott művében
Forrás: wikimedia.org
Nagy mennyiségű orikalkumot, azaz az „atlantiszi fémet” találtak egy szicíliai partoknál elsüllyedt ókori hajóban. Platón szerint ezt az anyagot egyedül Atlantiszban készítették.

Atlantisz vörösen izzó oszlopai

Még mindig parázs vita zajlik arról, hogy vajon létezett-e valójában Atlantisz, vagy csupán Platón fejéből pattant ki az egész történet: a busás gazdagságban úszó, a történetíró szerint kontinens nagyságú elveszett városállamot számos kutató próbálta már megtalálni, eddig vajmi kevés sikerrel.


Platón (balra) és Arisztotelész Raffaello festményén
Forrás: wikimedia.org
Atlantiszról az első említéseket az ókori görög filozófus és történetíró, Platón műveiben, a Timaioszban és a Kritiászban találhatjuk. Platón szerint Atlantisz Héraklész oszlopaitól (azaz a Gibraltári-szorostól) nyugatra fekszik, és akkora, mint egy óriási sziget, már-már mint egy önálló kontinens. A gazdag városállam fejlett politikai rendszerrel rendelkezett, és Platón leírásai alapján csak itt készítették a híres atlantiszi fémet, az orikalkumot, amelyet ő a „tűz fényének” nevezett azért, mert vörösen izzott, ha rásütött a nap.

Hajóroncs rendkívüli rakománnyal

Szicíliai régészek egy olyan 2600 éve elsüllyedt hajó maradványaira bukkantak, amely orikalkumtömböket szállított Görögországból vagy Kis-Ázsiából. Valószínű, hogy egy nagyobb vihar következtében süllyedt el nem messze a sziget partjaitól, éppen, amikor a kikötő közelébe ért.

Most olasz kutatók olyan hajóroncsot fedeztek fel Szicília partjainál, amelyben nagyobb mennyiségű „atlantiszi fémet”, azaz orikalkumot találtak – Platón szerint ezt az anyagot csakis Atlantiszban állították elő.

Ókori görög gálya rekonstrukciója
Forrás: wikimedia.org
„A hajó a hatodik század első felében süllyedt el” – mondta el a Discovery Newsnak Sebastiano Tusa régész, aki részt vett a feltárásban. – „Nagyjából három méter mélyen fekszik Gela partjaitól 300 méternyire.”
Az ókori görög tengeri kereskedelem szinte
az egész Földközi-tenger medencéjét érintette
Forrás: wikimedia.org












A hajóroncson összesen 39 orikalkumtömböt találtak – ehhez fogható fémmennyiség még soha nem került elő. Eddig a fémötvözetet csupán díszítéseken láthattuk kis mennyiségben, és olvashattunk róla az ókori szövegekből. A görög mondák szerint az orikalkumot Kadmosz mitológiai alak, Agénór föníciai király és Teléphassza fia hozta létre, és annyira értékes volt, hogy csupán az arannyal vetekedhetett. Állítólag Atlantiszban, Poszeidón templomában a falak, az oszlopok és a padló is orikalkumból volt.

Hogyan készül az orikalkum?

Többen Szantorini szigetével hozzák
kapcsolatba Platón legendás városállamát
Forrás: wikimedia.org
Ma már tudjuk, hogy a legendás fém valószínűleg sárgarézszerű ötvözet, amelyet cink, réz és szén összeöntésével készítettek. A hajóroncsban talált tömbök 75-80 százalékban rézből, 15-20 százalékban cinkből és kevés nikkelből, illetve vasból állnak. Valószínűleg dekoráció céljára szállították őket Gelába, amely Kr. e. 689-es alapítása után nagyjából egy évszázaddal már híres és gazdag városnak számított, ahol luxustermékeket készítettek.

A feltárás következő lépése az lesz, hogy a régészek a hajó egész rakományát felszínre emelik – így talán majd pontosabban meg tudják állapítani, honnan érkezett az áru. „A rakomány rengeteg értékes információval szolgálhat a terület gazdaságtörténetéről” – nyilatkozta Tusa.





Forrás:http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo/20150108-atlantiszi-femre-bukkantak-egy-hajoroncsban.html