A Tatárlakai korong titka

"1961-ben Erdélyben, Tatárlakán, Nicolae Vlassza kolozsvári régész egy hamuval telt sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40 év körüli ember összetört, megégett csontjaira, mellette pedig 26 agyagszoborra, két kőfigurára, egy tengeri kagylókból készült karperecre, egy égetett agyagból készített korongra és két téglalap alakú táblácskára bukkant. A csontok alapján a szénizotópos vizsgálat eredménye szerint a lelet 6-6500 éves." - olvashatjuk Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták" cimű könyvében. ( Szakács Gábor kiadása, 2005) Részlet az érdekes tanulmányból.

A korongon írás és képírás, az egyik táblácskán csak képírás van, ezek a felső harmaduknál át vannak fúrva. A másik táblácskán két kecskének tűnő állat és egy növény képe látható. A korongon és a képírásos táblácskán lévő jelek 1000-1500 évvel idősebbek a sumér képírás első emlékeinél, valamint helyi, tatárlakai agyagból készültek. E száraz, tényszerű adatok alapján különböző következtetésre jutottak a kutatók.

Nicolae Vlassza szerint a tatárlakai táblák feliratai nem elszigeteltek, hanem közeli rokonai a tordosi edények alján talált és a Belgrád melletti Vinca kultúra jeleinek. Valószínűnek tartja, hogy i.e. a 4.-3. évezredben mezopotámiai-sumér csoportok települtek be a Balkán részére és Erdély területére,így az ő hatásukra alakult ki a tatárlakai írásbeliség. 
Falkenstein német sumerológus szerint sumér hatás érvényesül a tatárlakai írásbeliségben.

M. S. Hood angol régész szerint sumér kereskedők vittek korongokat és táblácskákat magukkal, és az őslakosok ugyan nem értették, de lemásolták és vallási szertartásaikhoz használták őket. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Régészeti Intézete laboratóriumának sumerológus szakértője Mezopotámiával és a magyar Kőrös kultúrával hozta kapcsolatba a tatárlakai leletet. Borisz Perlov szovjet kutató Tatárlaka üzenete címmel több más kutató véleményét is közzé teszi, és feltesz egy lényeges kérdést: Kik voltak Tatárlaka ősi lakói, akik i.e.5.évezredben sumérul írtak, amikor Sumér még nem is létezett?

Friedrch Klára munkássága nyomán rengeteg vélemény gyűlt össze:

László Gyula régészprofesszor szerint az újkőkor idején a jégtől felszabadult területekre Délről nem csak növény-és állatvilág települt, hanem az azokhoz szokott, azokból élő ember is.

Bakay Kornél a tatárlakai és tordosi emlékeket i.e.8-6000 év közé helyezi. Torma Zsófia tordosi gyűjtéséből származó rovásjeleket, az Olt-völgyi korongot, karanovói, gardesnicai rovásjegyeket valamint a phaisztoszi korongot Kabay Lizett Naphimnuszként fejtette meg. Ezeket a tárgyakat rokon darabokként ismertette. Sajnos Torma Zsófia betűgyűjteménye a mai napig kiadatlan, holléte bizonytalan. Forrai Sándor viszont megállapította, hogy a korongon található jelek közül három megfelel a rovásírásunk Z,Ny,Gy betűinek.

Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor a leleteket időbeni, térbeni környezetbe helyezi, nagyon érdekes táblázatot adva közzé.

A táblázaton a Dzsemdet-Naszr és Uruk néven ismert sumir kultúrkörök írásának néhány jele látható. A korongon protosumir képírású fogalomjegyek láthatók, szögezi le Dr.Hans E.Suess. Varga Géza is összehasonlító táblázatot készített a Bronzkori magyar írásbeliség című kötetében:


A székely rovásírás eredete című könyvében bemutatja, hogy a mai székely-magyar rovásírás 32 jelével 26 jel rokonítható a Tordos-Vinca kultúrkörből, amelyhez a tatárlakai táblácskák is tartoznak. Varga Csaba a Jel jel jel-ben és Az ősi írás könyvében összeállít egy Kárpát-medencei abc-t, amely 6500 éves ill. mai:

A leletekkel kapcsolatban sok vita, egymástól különböző nézet, megfejtés született. Abban azonban mindenki egyetért, hogy egészen különböző kultúrák: sumér, mezopotámiai, székely-magyar írása különös hasonlatossága nagyon is feltűnő. Más, egymástól nagyon nagy távolságra levő területeken is feltűnnek a rovásírás jelei.

Tegyük hozzá, hogy ekkor még nem épültek piramisok Egyiptomban, Sumér még nem létezett. Miért hasonlítanak olyan nagyon az ősi írások? Közös ősök tudása miatt? Kereskedők, vándor törzsek, vagy mások terjesztették ugyanazt a tudást? Vagy ugyanazon érzések, környezeti hasonlóságok, hasonló észlelések ugyanazt a képet indukálták az őskor lakóinak? 
Talán sohasem derül ki, mi, vagy milyen igazságokat rejtett el az idő a szemünk elől.

Azonban akkor is elgondolkoztató, érdekes a régi írásokat kézbe venni,nézni egykori mesterek munkáit.

Forrás: Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kőve vésték, fába rótták című könyv, Megjelent 2005)
http://magyarnyelv.network.hu/club/magyarnyelv/blog/magyar-nyelv-hirei/a-tatarlakai-korong-titka