A Seraphinianus-kódex

Útikönyv egy másik világba

A Codex Seraphinianus egy különös album, amelyet Luigi Serafini olasz művész, mérnök és ipari tervező alkotott harminc hónap alatt, 1976-1978 között. Először 1981-ben adta ki egy bizonyos Franco Maria Ricci, négyezer példányban. Több kiadást is megélt, későbbi megjelenései internetes könyvesboltokban viszonylag olcsón (~20 USD ártól) megkaphatók, az első, eredeti darabok ára viszont példányonként 8.000 USD-től kezdődnek. A könyv terjedelme (kiadástól függően) 360 oldal. A mű képekkel teli enciklopédiának tűnik egy ismeretlen világról. A könyv ennek az ismeretlen világnak egyik nyelvén íródott, írásrendszere (amennyiben az rendszert képez) mindeddig feltáratlan.

A kódex tizenegy fejezetre oszlik, amelyek két részben találhatóak. Az első rész a természeti környezetet látszik leírni, kitárgyalva a növény- és állatvilágot, valamint a fizikát. A második rész az emberi tudományokat és az emberi élet különböző alkotórészeit tárgyalja: öltözet, történelem, konyhaművészet, építészet, stb. Minden fejezet egy enciklopédikus témát tárgyal meg.

Íme a fejezetek listája, és azok témái:

1. Az első fejezet leír nagyon sok ismeretlen növényt: furcsa virágokat, fákat, amelyeknek nincs gyökerük és vándorolnak, stb.
2. A második fejezet az idegen világ állatairól szól, bemutat számos állatot, amelyek szürreális változatai a lovaknak, vízilovaknak, orrszarvúknak, madaraknak, stb.
3. A harmadik fejezet valami olyan témát látszik tárgyalni, amely különös, kétlábú lények külön birodalma.
4. A negyedik fejezet egyfajta, rendkívül elvont és rejtélyes fizikáról és kémiáról tűnik szólni.
5. Az ötödik fejezet furcsa gépekről és közlekedési eszközökről szól.
6. A hatodik fejezet feltárja az általános emberi tudományokat biológiai, valamint a szerelmi kapcsolatok szemszögéből, bemutat különböző bennszülött népeket. Példákon keresztül mutatja be továbbá növényi élet és különféle eszközök működését közvetlenül az emberi testbe ültetve (például íróeszközök és csavarhúzók).
7. A hetedik fejezet a történelemről szól. Több személyt mutat be (akik csak távolról emberiek), ismeretlen jelentőséggel bírnak, ezeknek megjelölik születésük és haláluk nemét, dátumát. Ez a fejezet több jelentős történelmi (és talán vallási) állomásukat is bemutatja, valamint példákat foglal magában a temetkezésről és a gyászról.
8. A nyolcadik fejezet a kódexek idegen írásmódjának történetét tárgyalja.
9. A kilencedik fejezet ételekről, étkezési szokásokról, valamint a ruházkodásról szól.
10. A tizedik fejezet furcsa játékokat ír le (például kártya- és társasjátékokat), továbbá az atlétikát.
11. A tizenegyedik fejezet teljes mértékben az építészetnek van szentelve.

A kódex kutatása

Mint minden rejtélyes dolog, a Codex Seraphinianus is felhívta magára a kutatók figyelmét.

Többféle megközelítés merült fel annak megállapítására, hogy mi lehet a kódex: egyszerűen egy képzőművészeti (iparművészeti) album, amelynek misztifikálásával élénkítik a rá irányuló keresletet, vagy egy másik világba történt áttekintés krónikája, netán folyamatos álomképekből összeállított album, esetleg pszichedelikus szerek használatával “kapott” kusza információk halmaza (ahogy P. Schwenger említi: “Hallucinációs Enciklopédia“)?

A kérdés nyitott, a kódex jelenleg csodálat, ugyanakkor kutatás tárgyát képezi.

A kutatók több oldalról közelítik a kódexet. Van, aki igyekszik megtalálni azt a fizikai környezetet, tájékot, vidéket, ahol felfogható a könyvben megosztott információk sokasága.

Van, aki a képi és szöveges információkat egymástól elválasztva igyekszik értelmezni a kódexet, és természetesen van, aki a nyelv megfejtésével, dekódolásával járna a rejtély végére. Abból a megközelítésből is értelmezni próbálják a kódexet, hogy szimbólumok sokasága alkotja azt – igen ám, de mire irányulnak ezek a szimbólumok, és mit jelentenek?

Mások megállapítják, hogy a kódex ugyan egy útikönyvre hasonlít, amely egy idegen világot mutat be, de addig, amíg a hagyományos útikönyvek statikus, adott helyen megtekinthető, jelentős elemeket mutatnak be a leírásukkal, addig a kódexben köznapinak tűnő dolgokat láthatunk, ráadásul minden mozog, mintha a mozgás megszállottjai lennének.

A kódex illusztrációi

A kódex képei gyakran szürreális paródiái valós világunk dolgainak: vérző gyümölcsök, növény, amely szék formájában nő, és valóságos székként is használják, krokodillá átalakuló szeretkező emberpár, stb. Más képek különös, látszólag működési cél nélküli gépeket ábrázolnak, amelyek többnyire rendkívül kimunkáltak, részeiket vékony szálak kötik össze. 

Akad azonban néhány olyan illusztráció a kódexben, ami némi gondolkodással megérthető, felfogható vagy legalábbis köthető valamihez. 

Itt a Földön, a legtöbb állat rendelkezik valamiféle védelmi rendszerrel, hogy ne váljon áldozattá. Ez a vízi élőlényekre is érvényes, pld. elektromos rája, a medúzák tüskéi, stb. A képen látható hal, szemet és szemöldököt „fejlesztett” magára, hogy elriassza az ellenséget. Ezt úgy éri el, hogy ha összehúzza a szemöldökét, akkor félelmetes, rémisztő benyomást nyújt. Itt, ehhez mindig két hal együttes közreműködése szükséges. Az is látszik, hogy ennek a halfajnak az ellensége a part felől várható, hiszen ezért lóg túl a szem részben, a szemöldök teljesen a víz szintje fölé.





Ilyen madárember kinézetű figura talán ismerős lehet számunkra a mitológiákból. Hol is olvashattunk róla?

"Daidalosz megunta már Krétát és a hosszú számkivetést, és megérintette lelkét a honvágy, de minden oldalról tenger állta útját.
– A földön és a tengeren feltartóztathat, de az ég biztosan nyitva áll – gondolta magában –, meneküljünk arra. Mindent elfoglalhat, de nem foglalja el a levegőt Minósz.
Mondta, és elmerült a még ismeretlen művészetben, és megújította a természetet. Tollakat rakott szépen egymás mellé, a legkisebb után egyre nagyobbakat, majd a legnagyobbakat egyre kisebbre váltva, mintha halmon nőttek volna, vagy mint ahogy a pásztorsípon a különböző nagyságú nádszálak sorakoznak egymás után lassú emelkedéssel".
Ez bizony Daidalosz és Ikarosz legendája.

Számok és betűk

Tekintsünk bele a kódex írás és számrendszerébe, hiszen ez az igazi rejtvény. Serafini a hangok, számok és egyéb írásjelek rezgésképeit vetette papírra. E számrendszer egyfajta huszonegyes alapon álló variáció.   Nyelvészeknek még nem sikerült teljes mértékben elemezni a kódex nyelvét, de az oldalak számozására szolgáló számrendszert már többen, egymástól függetlenül is megfejtették (többek között Allan C. Wechsler, Ivan Derzhanski, Kane X. Faucher).

Kane X. Faucher rájött, hogy 2846!!! darab különböző karakter található a Seraphinianus-kódexben. Mennyit tudunk összeszedni ebből, ha minden földi írásjelet összeadunk ami csak egy enciklopédiában előfordulhat? (2012 nyarán egy, a kódexet kutató személy elkezdte az írásrendszert alkotó karakterek szabványos True-Type Font-á történő alakítását informatikai felhasználás céljából, jelenleg még dolgozik rajta.)

A világ leghosszabb ABC-je a kambodzsai, 74 betűből áll. Ha az ABC-hez még hozzácsapjuk az írásjeleket (felkiáltójel, kérdőjel, kettőspont, zárójel, stb.) úgy egy-két tucat karaktert még össze tudunk szedni. Legyen kerek 100. A számokkal egyszerű a dolgunk, mert 0-9-ig az 10 darab karakter, mert ez után már minden szám ismétlődés. Hátra vannak még a matematikai műveletekben használt írásjelek, (mert ezekből is többet találunk a műben) ilyen pld. a törtjel, százalékjel, hatványjel, stb. Nagy jóindulattal elképzelhető, hogy összesen 150 darab karaktert talán össze tudnánk kaparni. Na de a kódexben 2846 darab van, a földi jelkészletünk ennek csak töredéke, sehogy se jön ki. Rezgésformákból viszont az Univerzumban, véleményem szerint megszámlálhatóan végtelen variáció képzelhető el.

Egy jó tanács a kutatóknak. Nem célszerű a képi és szöveges információkat egymástól elválasztva vizsgálni, (amivel többen is próbálkoznak) mert összefüggenek. A szöveg írja le a képet részletesen, a kép megmutatja, mi van a szövegben. A képi megjelenítés a felsőbb dimenziószinteken is létezik, ellentétben az írással és a beszéddel.

2009. május 8-án, az Oxfordi Egyetem Könyvkedvelő Társulatának előadásán Serafini (a kódex szerzője) elmondta, hogy a könyv nyelve jelentés nélküli, az írásmód pedig egyfajta automatikus írás-szerűség volt. Azt szerette volna elérni a könyvben használt ábécével, hogy megmutassa azt az érzést az “olvasóknak”, amelyeket a gyermekek éreznek olyan könyv lapozgatásakor, amelyet ők még nem értenek, de azt látják, hogy az írás egyébként értelemmel bír a felnőttek számára. Megjegyzendő azonban, hogy az automatikus írással kapott tartalmakat lejegyző szövegek általában értelmes jelentést hordoznak akár még addig ismeretlen nyelven is, a kódex nyelvének vizsgálata tehát ennek alapján folyik.

Ugyanakkor elmondható, hogy a kódex teljes egészén végigfutó szöveg ránézésre is kevés ismétlődést tartalmaz, a betűk formája pedig azonos mintákat követ. Ebben a terjedelemben mindezt mintaszerűen végigvinni szinte lehetetlen, leszámítva a már említett automatikus írás nevű folyamatot.

Az Egyedi Tárgyak elnevezésű aukciós webáruház az alábbiakban foglalja össze Serafini kódexét – a könyv belső borítójáról idézve (n.b.: “nincs raktáron” megjegyzéssel):
Luigi Serafini művészeti albuma. Mi is a Codex Seraphinianus? Nos, ez egészen egyszerűen egy könyv korunkról, korunknak: az “információs korszaknak”, könyv a kódoló-dekódoló üzenetekről abban az időszakban, amelyben a legjobb elmék az egymástól oly nagyban eltérő területeken is, mint a genetika, számítástechnika és az irodalom-kritika, megkérdőjelezik a nyelv legalapvetőbb fogalmait, a fordításukat és jelentésüket. A Kódex kreatív jövőképet mutat erre az időszakra, ez az a munka, amely a modern képvilágon át felszabadult játékra hív fel  különböző dolgok jelentéstartalmával.
Zárszó

Nem valószínű, hogy a közeljövőben végleges eredményekre jutunk a Seraphinianus-kódex ügyében, ha erre eddig 33 év sem volt elég, méghozzá a következő okból. Jelenleg nincs olyan eszközünk, amivel a hangok, számok, írásjelek rezgésformáit dekódolni, visszaalakítani tudnánk. A földi számítástechnikánk, informatikai rendszereink erre alkalmatlanok. De egyszer a jövőben biztosan eljutunk erre a szintre.

Egy rövid bemutató film a kódexről:



Forrás: http://bartaz.hu/seraphinianus-kodex/
http://tudasmagok.5mp.eu/web.php?a=tudasmagok&o=e4GGsZZHDI