Két magyar is lehet a Mars első generációs telepesei között

Egy éve még több mint kétszázezren reménykedtek, hogy életük hátralévő részét a vörös bolygón élhetik le. Mostanra 1058-an maradtak versenyben, köztük két magyar, akik fizikailag, szellemileg és lelkileg is alkalmasak arra, hogy az emberiség követei legyenek egy idegen világban. Marton Orsolya nem volt túl jó passzban, és úgy gondolta, hogy egy próbát megér a jelentkezés. 

Az első, a tervek szerint a Földre soha vissza nem térő telepesek Marsra utaztatását célul kitűző Mars One program képviselői december 30-án jelentették be, hogy véget ért az első körben jelentkezők kiválogatásának első fordulója. Bas Landsdorp, a Mars One egyik alapítója bejelentette, hogy a több mint 200 000 jelentkező közül 1058-at választottak ki a
beküldött anyagaik alapján. Elmondta, hogy megpróbálták kiválogatni azokat, akik fizikailag, szellemileg és lelkileg alkalmasak arra, hogy az emberiség követei legyenek egy idegen világban, és elköszöntek azoktól, akik nem érezték át az előttük álló feladat komolyságát. Hangsúlyozta, hogy továbbra is várják a jelentkezőket, az ajtó azok előtt is nyitva áll, akik most az első körben elvéreztek.

A tervek szerint 2014 végéig kiválasztják azt a 24–40 jelöltet, akik megkezdhetik a hét évig tartó űrhajóskiképzést. Az első, még emberek nélküli küldetés 2018-ban indulhat a Marsra, hogy biztosítsák a folyamatos kommunikációt a Föld és a Mars között. 2020-ban landolhat az a Mars-járó, amely kiválasztja a későbbi kolónia helyét, majd 2023-ban a szükséges felszerelést is eljuttatják a Marsra. Az első emberek csak ezt követően, 2025-ben érkezhetnek a vörös bolygóra.

Az eszközöknek a Mars One tervei szerint 2023-ra a Mars felszínén kell lenniük. Az induló készlet két lakómodulból, két életfenntartó modulból, két tartalékegységből és két Mars-járóból állna
Forrás: Mars One

Két magyar is bejutott

Az első körös válogatáson egy magyar fiatal, Marton Orsolya is továbbjutott. "Amikor jelentkeztem, nem voltam túl jó passzban. Arra gondoltam, hogy egy próbát megér. Biztosan sokan jelentkeznek, miért pont engem választanának?" – mondta az Origónak arról, hogy miért adta be jelentkezését a Mars-utazásra. Úgy véli, a kiválasztása annak köszönhető, hogy még 10 év múlva, az első tervezett űrhajó indulásakor is elég fiatal lesz.

A szervezők egy e-mailben értesítették arról, hogy bejutott az 1058 szerencsés közé. A második körre egy teljes körű egészségügyi alkalmassági igazolást kértek tőle (vérvizsgálat, fizikai alkalmasság, látás, hallás), ennek a beküldési határideje március 8. Egyelőre azonban még nem tudja, hogy addig sikerül-e megszerveznie ezeket a vizsgálatokat.

Marton Orsolya jelenleg Budapesten él, és PhD-hallgató. Még nem tudja, hogy bevállalná-e az utazást, ha a kiválasztás során eljut odáig. "Nem vagyok benne biztos, mert addig még sokat változik az életem." Ha mégis eljutna a vörös bolygóra, akkor a mozgás a szabad levegőn és a kerékpárja hiányozna neki a leginkább.

Az ismerősei nem hiszik, hogy az utazás megvalósulhat, és ő sem biztos benne, hogy tíz év múlva valóban eljuthatnak az első emberek a Marsra. A családja mindössze annyit kért tőle, hogy ha utazik, akkor időben szóljon nekik, hogy az anyukájának még legyen ideje sütit sütni.

Marton Orsolyán kívül még egy magyarnak sikerült bejutnia az 1058 kiválasztott közé, de az ő kilétét nem árulták el a szervezők, mert nem publikus a jelentkezési lapja.

A Mars lehet a legképzettebb lakosságú bolygó

A Popular Science internetes portál érdekes statisztikai elemzést közölt az 1058 kiválasztott jelöltről. A nemek aránya 55-45 százalék a férfiak javára, vagyis a mérleg nyelve kicsit feléjük billen az átlagos népességhez képest, mégis messze kiegyensúlyozottabb arány, mint az USA Kongresszusában (vagy mint általában az űrhajósok között). A jelöltek 63 százalékának van egyetemi végzettsége, 3 százalékuk orvos. Minthogy a Föld lakosságának alig 7 százaléka végzett egyetemet, a jövőben a Mars lehet a legképzettebb lakosságú bolygó.

A jelöltek 76 százaléka van állásban, 15 százalék még tanul és 8 százalékuk munkanélküli. Ha viszont az idegen bolygón való túlélést munkaviszonynak tekintjük, akkor a Marson 100 százalékos lesz a foglalkoztatottság. A jelöltek 43 százaléka jött Észak- és Dél-Amerikából, 27 százalék európai, 21 százalék ázsiai, 5 százalék afrikai és 4 százalék óceániai. Ez a legkevésbé sem tükrözi a világ népességi eloszlását (60 százalék ázsiai), jobban megfelel a gazdag országok közötti eloszlásának. A jelöltek 107 országot képviselnek, legtöbb közöttük (297 fő, azaz 28 százalék) az USA polgára. Kor szerinti eloszlásukat tekintve a leendő Mars-lakók 34 százaléka 25 évesnél fiatalabb, 65 százalékuk 26 és 55 év közötti, 2 százalék pedig 56 évesnél idősebb – ők az első Mars-utazáskor már legalább a 70 közelében fognak járni. A legidősebb jelölt azonban már most 81 éves.

A lakómodulok elképzelt belső tere
Forrás: Mars One

Még árulják a közvetítési jogokat

Norbert Kraft, a Mars One főorvosa elmondta, hogy a válogatás következő, 2014-ben és 2015-ben végrehajtandó lépései sokkal szigorúbbak lesznek. A feladatok egy részét a jelentkezőknek csoportosan kell végrehajtaniuk, miközben fizikai és érzelmi teljesítőképességüket ellenőrzik. Egyúttal szeretnék megismerni a jelentkezők motivációját, hogy miért vállalkoznának a küldetésre. A 2014-es válogatás részletei viszont még nem ismertek, mert a szervezőknek még nem sikerült megegyezni a tévétársaságokkal a kiválogatás folyamatának a közvetítési jogairól. A tervek szerint a kiválogatástól kezdve a majdani Mars-utazásig az egész programot elsősorban médiaeseménynek szánják. Az ebből származó bevételek fedeznék a végrehajtás nagy részét, a többi pénz pedig közadakozásból származna. Arról egyelőre nincs szó, hogy a végső válogatásnak van-e határideje, vagy annak csak a tévétársaságok adakozókedve szab határt, mint ahogy arról sem beszélnek, mi lesz a befizetett adományok és reklámbevételek sorsa, ha történetesen senki sem lesz képes a kellően szigorú feltételeket teljesíteni.

Lansdorp úgy gondolja, hogy a kiválasztott jelöltek hamar hírességekké válhatnak szűkebb vagy tágabb pátriájukban, városukban vagy akár országukban. Valószínűleg igaza van, hiszen a Moscow Times arról tudósít, hogy 52 orosz van az állva maradt jelöltek között, a Z News pedig 62 indiai kiválogatása kapcsán számolt be a Space One terveiről, míg a Thespec.com arra büszke, hogy a második legtöbb jelölt (az USA után) Kanadából került ki (75 fő). Az írott és elektronikus sajtó eddig is részletesen foglalkozott a Mars One programmal, később pedig a kiválogatás folyamata a maga különlegességének köszönhetően még nagyobb médiaérdeklődésre tarthat számot.

Az egyik növénytermesztő egységben gondoskodnak a telepesek az élelem előállításáról
Forrás: Mars One

Két évet már biztosan csúsznak

Amint arról korábban már beszámoltunk, a Mars One program képviselői tavaly decemberben megállapodást írtak alá két jelentős űripari céggel, a Lockheed Martinnal és a Surrey Satellite-tel (SSTL) arról, hogy a Mars One nagyszabású telepesprogramja keretében 2018-ban leszállóegységet küldenek a Marsra. Ez az időpont máris az egész tervezett program kétéves csúszását jelentette, tehát az első telepesek legjobb esetben is csak a jövő évtized közepén érkezhetnek meg a vörös bolygóra.

Fantáziarajz a Mars One egyik leszállóegységéről
Forrás: Mars One

Eközben a Mars One szervezői nem győzik hangsúlyozni, hogy vállalkozásuk nem veszélyezteti a marsi környezetet. Mint mondják, a majdani Mars-bázison szinte minden anyagot újrahasznosítanak, miközben minimálisra szorítják a környezetbe kiszivárgó anyag és energia mennyiségét. (Bár a „minimálisra szorítják” azt jelenti, hogy némi anyag – köztük esetleg szerves anyag – kijutásával mégiscsak számolni kell. Ez pedig, akárhogy is nézzük, mégiscsak a Mars beszennyezését jelenti.)

A telepesek távközlési műholdakon keresztül tarthatják a kapcsolatot a Földdel. Ezeknek a műholdaknak a fejlesztése lesz az SSTL cég feladata
Forrás: SSTL

A vállalkozás képviselői már felvették a kapcsolatot a COSPAR nevű tudományos szervezettel, melynek egyik tanácsadója John D. Rummel planetáris környezetvédelmi szakértő. A Mars One fogadkozik, hogy a szakértők tanácsait követve fogják megakadályozni, hogy Földről származó élő szervezetek kerüljenek ki a marsi környezetbe. Az elképzelés szép, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a teljes biztonságra törekvés alaposan megdrágítja a vállalkozást, a kompromisszumok viszont óhatatlanul a szennyeződés kijutását jelentik. Nem is beszélve arról, hogy egy esetleges vészhelyzetben – amire bizony számítani kell – nem a marsi környezet védelme lesz az elsődleges szempont. Márpedig, ha a földi élet tényleg olyan életképes a vad környezetekben is, mint amilyennek az asztrobiológusok állítják, akkor elég egyetlen hiba, és a földi mikroorganizmusok máris visszavonhatatlanul elterjednek a Marson.

A marsi bázis a későbbiekben további modulokkal bővíthető, ahogy újabb és újabb telepesek érkeznek a vörös bolygóra
Forrás: Mars One

Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozzák, hogy a tápanyagokat vagy a Földről kell a marsi bázisra szállítani, vagy a légkörből és a talajból kell kinyerni. A telep működéséhez az elektromos energiát pedig napelemekkel állítják majd elő. Összességében tehát a marsi telepesek ökológiai lábnyoma jóval kisebb lesz, mint egy átlagos földi emberé. Végül hozzáteszik a szimpatikusnak hangzó, de soha nem bizonyított állítást, miszerint az idegen bolygón szerzett tapasztalatok segíthetik a Földön az újrahasznosítás, a mezőgazdaság és a környezetvédelem technológiai fejlődését.

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20140114-mars-one-199-ezer-jelentkezonek-csak-alom-marad-a-marsutazas.html