Ica - a faragott kövek rejtélye


A perui Ica mellett, egy barlangban találtak rá azon kövekre, melyek nagyban megkérdőjeleznek mindent, amit a tudomány eddig a történelemről tudott. Az andezitbe vésett képek dinoszauruszokkal csatázó azték harcosokat, modern sebészi beavatkozásokat, embereket segítő űrlényeket, régen kipusztult halfajtákat ábrázolnak.

A nagy port felvert régészeti szenzáció Peruból ered, és Dr. Javier Cabrera nevéhez fűződik. Dr. Cabrera a múlt század közepén sebész volt Ica városában, tanított a helyi egyetemen, hobbija pedig azoknak a köveknek gyűjtögetése volt, melyek később híressé tették őt. Ezekre a gömbölyű kövekre az ismeretlen művészek meglehetősen különös rajzolatokat véstek, melyek aztán felforgatták a kisváros – és Dr. Cabrera – életét.

A kövek Ocucajéből származtak, mely Ica városától 40 km-re található kisebb település.

Ezen a vidéken egyébként számtalan sír maradt fenn, még az inka előtti korokból. Ocucaje egy végtelen kősivatagban helyezkedik el, dombos, sziklás vidék.

Az itt élő földművesek generációról generációra annak a hagyománynak szentelték magukat, hogy elrejtett sírokat, és kincseket keressenek.

Az első gyűjtők Carlos és Pablo Soldi voltak, majd a híres építész, Augurto Calvo is megszállottjává vált a rejtélyes köveknek. Calvo egyébként akkoriban a Nemzeti Mérnöki Egyetem rektora volt, és nem hiszem, hogy hírnevét kockáztatta volna az Icai kövek miatt, ha nem tartotta volna valódiaknak azokat.

Dr. Cabrera az 1950-es évek végén kezdett foglalkozni eme furcsa leletekkel, nem sokkal később valóságos megszállottjuk lett, 1976-ban könyvet is írt a témáról „El Mensaje de las Piedras Grabadas de Ica” címmel. Kezdetben csupán szerény gyűjteménnyel rendelkezett, ezt később magánmúzeummá alakította, ahol több mint tízezer darab vésett rajzokkal díszített kő volt látható.


Mit ábrázolnak ezek a kövek?

A legtöbb kő alma nagyságú, de akadnak több tíz kilós, dinnye méretű darabok is. Színük általában fekete, szürke, vannak sárgás és vöröses színűek, anyagukat tekintve azonban mindegyik andezitnek bizonyult. Ami különlegessé teszi őket, az a felületükön található véset. Itt is, épp úgy, mint az acambaroi leleteknél, a gömbölyű köveken együtt ábrázolják az embereket és az őshüllőket, sok kő arról tanúskodik, hogy a korábbi földtörténeti korokban, hogyan helyezkedtek el a kontinensek.


A dinoszauruszok közül sokfélét ábrázolnak a kövek. Sőt, egyes jelenetek arról árulkodnak, hogy a képen szereplő emberek dinoszauruszokat tenyésztettek, vagy éppen késsel a kézben hadakoznak a dinoszaurusszal.  Úgy tűnik, hogy a helybéliek vagy kész paleontológusok voltak, amikor a köveket farigcsálták, vagy az Ica kövek talán több millió évvel ezelőtt készültek.  Még hihetetlenebb, hogy a 364 millió évvel (késői devon kor) ezelőtt kihalt állkapocs nélküli halakat is rávéstek a puha andezit kövekre.

Aki megnézi az Ica köveket, láthatja, hogy többről van szó, mint az őslakosok primitív véseteiről, jóllehet, akkor sem lehet egyszerűen megmagyarázni a kövek eredtét. Főleg azért nem, mert vannak kősorozatok, amelyek egy komplett egyedfejlődési történetet mesélnek el, mintha a készítők tisztában lettek volna azzal, hogy egy petéből milyen fokozatokon keresztül alakul ki a kifejlett példány. Ez megfigyelhető kihalt vízi és szárazföldi állatok esetében egyaránt.

Arra a kérdésre még keresik a választ, hogy mikor készülhettek az Ica kövek, annyi azonban bizonyos, hogy emberek készítették őket. Olyan emberek, akik beható ismeretekkel rendelkeztek egy sor paleontológiai kérdésben. Egyre több bizonyíték kerül elő, amely igazolja, hogy százmillió évekkel ezelőtt is éltek emberek a Földön, vagyis az emberszerű lények számára nem idegen az őslények világa. Had ragadjak ki csak egy példát,  a 140 millió évvel ezelőttről származó dinoszaurusz lábnyom mellett óriási, kb. 60 cm hosszú, emberi lábnyomot is találtak. 

Van azonban, ami még ennél is furcsább.




Néhány kövön mintha modern tárgyakkal találkoznánk, az egyik ilyen rajz például egy hosszú csővel az eget vizsgáló embert ábrázol, kinézet alapján pontosan olyan, mintha távcsőbe nézne.







Korabeli műtéti eljárás?

Más ábrák pedig császármetszést, koponyalékelést mutatnak be, sőt van olyan kő is, amelyiken a megműtött férfit egy cső köti össze egy terhes nővel… Vér-transzfúziót ábrázoltak volna?


Mára több tízezer Icai követ ismerünk, melyek nagy része elvileg 65 millió évvel ezelőtt kihalt őshüllőket ábrázol, sok esetben mai emberekkel együtt, mintha egymás mellett éltek volna. Továbbá jó néhány kövön nem a jelenlegi szerint helyezkednek el a kontinensek (érdekes módon összhangban vannak a geológia kontinensvándorlási elméletével).

A kövek eredetének kérdésére

Mint Cabrera kiderítette, már 1961 óta ástak ki vésett köveket az Ocucaje huaqueró-k (kincsvadászok). 1966-ban felkereste az Icai Regionális Múzeumot, hogy a kövek eredetéről érdeklődjön.

Meglepődve tapasztalta, hogy nincsen kiállítva egyetlen vésett kő sem, és a múzeum igazgatója szerint a köveket a kincsvadászok vésték ki, emiatt nincs is szükség laboratóriumi kormeghatározásra. Mint később kiderült, 1965-ben már nagy mennyiségben kerültek elő vésett kövek az Ica-folyó áradásának köszönhetően, amely felfedett egy földalatti rejtekhelyet, ahol a kövek lapultak.
Ez a tény már önmagában feltételezi, hogy nem az indiánok hamisították a köveket (hatalmas munkával kibányászták, kivésték, ezután elrejtették, majd úgy csináltak, mint akik megtalálják a köveket, ezután kicsi pénzért eladták őket gyűjtőknek – lássuk be, ez eléggé valószínűtlen).

1966-ban Augurto Calvo, hogy megismerje vésett köveinek eredetét, expedíciót indított az Icai körzetbe. Itt inka sírokban, régészek kíséretében további vésett kövekre lelt. Ezek után Calvo bizonyossá vált az Icai vésett kövek ősi eredete felől.

1967-ben a gliptolitok kutatója 33 darab követ küldött Limába, egy bányatársaság laboratóriumába. Itt Eric Wolf geológus a következőket állapította meg: a kövek folyami szállítás által lecsiszolt andezit darabok.

Kiderült az is, hogy a véseteket nagyon finom oxidációs réteg fedi, ez már alátámasztotta azt a tényt is, hogy kövek ősi eredetűek, nem modern hamisítványok. A faragások élében szabálytalanságot, kopást nem találtak, tehát a kövek nem használati eszközök voltak, és röviddel elkészülésük után kerültek végső helyükre, ahol aztán a XX. században megtalálták őket. Wolfot annyira érdekelték a kövek, hogy továbbküldte őket a bonni egyetem laborjába, illetve a perui Mérnöktudományi Egyetemre is.

1969-ben végül megérkezett a bonni egyetem laboreredménye. Ők megerősítették Wolf analízisét, azonban a kormeghatározással nem boldogultak. Javasolták ehhez a lelőhely rétegtani vizsgálatát, amelyre 1970-ben Cabrera kérvényt nyújtott be a Nemzeti Régésztársulathoz.
Sajnos az engedélyt nem kapta meg - konzervatív régészeti gondolkodással érthető módon - így a vésett kövek pontos korát máig nem sikerült megállapítani.

Azt pedig, hogy a vésetek mikor készülhettek, főleg nem tudjuk.

Idetartozik az is, hogy a kövek eredetiségéről a vélemények természetesen megoszlottak. Sokak szerint egyértelműen a XX. században készültek, míg mások a gliptolitok ősi eredete mellett kardoskodtak. 1974-ben a limai Mundial folyóirat be is mutatta a feltételezett hamisítás tetteseit: egy Ocucajei házaspárt. Állításuk szerint ők készítették a vésett köveket (Dr. Cabrera utasítására), és aztán továbbadták azokat turistáknak, valamint a naiv kutatóknak.

"Majom" Ica-kő faragvány
Ekkor már nagyjából 50.000 darab volt a vésett kövek száma, tehát józanésszel nehezen tételezhető fel, hogy ilyen profi munkát ekkora mennyiség mellett két egyszerű földműves képes lett volna véghezvinni – és akkor még nem is beszéltünk a paleontológiai ismeretekről.

Valószínűleg azért álltak elő ezzel a történettel, mert Peru törvényei súlyos büntetést helyeznek kilátásba, a műkincsek külföldre történő eladása esetén. Ha azonban ezek csak hamisítványok, akkor nem történt bűncselekmény, a törvény nem tiltja a saját kezűleg vésett kövek külföldre történő eladását.

"Majom" Nazka-vonal
Természetesen ezt mások is kihasználták, sokan előszeretettel készítettek gliptolitokat, melyeket aztán eladtak az odalátogató idegeneknek. Ezeken az utánzatokon azonban sokszor látható az előrajzolás nyoma, sőt van, aki még a neve kezdőbetűit is belevési a gömbölyű andezitbe.


Ilyen körülmények között természetesen nagyon nehéz dolga van a becsületes kutatónak. Mostanra már hihetetlenül nagy munka – ha nem lehetetlen – lenne átválogatni az összes követ, és megállapítani, tényleg van-e közöttük több ezer éves műtárgy, vagy mindegyik modern hamisítvány. Ehhez több tízezer követ és vésetet kellene elemezni, és erre a tevékenységre, úgy tűnik senkinek nincs anyagi háttere és kapacitása, így az Icai gliptolitok továbbra is megőrzik titkukat.


Forrás:
http://azyugyosztaly.blogspot.hu/2011/04/ica-faragott-kovek-rejtelye_12.html
http://greatwhy.webnode.hu/news/ica-i-kovek/