A kód, ami a CIA előtt is titok

Bár az internetes híradások és a hollywoodi mozik hatására azt hihetnénk, hogy a hackerek és a CIA minden kódot képesek feltörni – a valóság azonban más.


A CIA Langley-ben található központjában van egy híres márványtábla, rajta a bibliai idézettel: „And ye shall know the truth, and the truth shall make you free".

"És megismeritek az igazságot és az igazság szabaddá tesz titeket." (János 8:32)

Minden látogató és érdeklődő ismeri a táblát, szabadon megtekinthető. Valójában azonban nem ez a legérdekesebb szobor Langley-ben. Az irodák mögötti hátsó kertben található az a James Sanborn által készített szobor, amelynek neve: "Kryptos".

A műalkotás egy kódolt üzenetet tartalmaz, és 1990 óta egyfajta teszt a CIA-ban dolgozó (valamint a lelkes amatőr) kódfejtőknek. Azonban ezidáig senkinek sem sikerült a teljes üzenetet feltörnie. Az utolsó 97 karaktert nem sikerült megfejteni, annak ellenére, hogy internetezők ezrei is próbálkoznak vele folyamatosan.

Az általános vélekedés szerint a CIA előtt egyetlen titoknak sem szabadna maradnia. Annál kínosabb a hírszerző szolgálat számára, hogy még egy – a főhadiszállásának területén lévő – üzenetet sem tud megfejteni. Már több, mint húsz éve áll ott a szobor, amelyet alkotója rejtjelezett szöveggel látott el. Naponta seregnyi titkosszolga halad el előtte, de az üzenetet mindezidáig senki sem tudta teljesen dekódolni.

A mű nevének eredete ógörög, jelentése: „láthatatlan, rejtett, észrevétlen”. Központi eleme egy S alakú, vörösrézből álló fal, amelyből a rejtjelezett szöveg betűi ki vannak vágva, és amely egy számítógépes nyomtató által kinyomtatott papírlapra emlékeztet.

A CIA erősen őrzött központi épületének belső udvarán álló alkotást civil halandó "élőben" nem tekintheti meg, a rajta látható karakterek megfejtésének mégis bárki szabadon nekiláthat.

A kódfejtés iránti érdeklődés akkor nőtt meg igazán, amikor a rejtett szövegből részletek szerepeltek Dan Brown: A Da Vinci-kód című bestsellerének borítóján.

A Kryptoson található szöveg négy részre tagolódik, melyeket eltérő módszerrel rejtjeleztek. Az erről készült másolatot megnézhetjük az CIA honlapján is.

Már tíz évvel ezelőtt kijelentette James Gillogly kaliforniai informatikus, hogy számítógép segítségével az első három részt megoldotta. Ezt követően a CIA közzétette, hogy a 768 betűből álló ugyanazon szövegrészeket már egy évvel korábban megfejtette David Stein munkatársuk is.
Az első három szakasz feltörése nyolc évig tartott Stein számára, aki számtalan ebédszünetét áldozta fel, és csupán papírral és ceruzával dolgozott közel 400 órát a megoldáson. Amikor rájött a megfejtésre, beszámolója szerint a "tisztán látás élménye" ragadta el egy pillanatra. 

A még fennmaradó 97 karakter megfejtésébe azonban eddig beletört mindegyik kódfejtő foga, így a Kryptos már réges-rég bekerült a megfejtetlen szövegek Top 10-be. A szobor minden apró részletét a legpontosabban megvizsgálták, minden lehetséges megfejtési módszert kipróbáltak, több ezer óra számítógépidőt felhasználtak, internetes fórumokon rengeteg tag vitázik a titokról, a kvantumfizikustól az asztrológusig, de mindhiába.

A művész pedig csak nevet az egészen. Saját elmondása szerint James Sanborn (itt jobbra) arra számított, hogy üzenetét néhány nap alatt megfejtik majd. Láthatóan mulattatja, hogy ehhez jóval több idő kell. A szobrász elzárkózik a megoldás nyilvánosságra hozatalától, mert műve veszítene varázsából, ha a titkot megszellőztetné.

A szöveg két első bekezdését az úgynevezett Vigenčre-sifrével kódolták, amely Blaise de Vigenčre (1523–1596) francia diplomatáról kapta a nevét. A kódolás szerint az ABC egyes betűit néhány hellyel eltolják, az eltolás mértékét pedig a kulcsszavak adják meg.

Amennyiben a kulcsszóban A betű szerepel, akkor a szövegben a megfelelő betű nem változik. B betű esetén egy hellyel hátrább tolódik, azaz a D betű E-vé válik, az S pedig T-vé. A kulcsszóban lévő C betű azt jelenti, hogy a szövegben lévő betű kettővel tolódik hátra. A mű első részének kulcsszavai a „KRYPTOS” és a „PALIMPSEST”. Utóbbi az olyan ókori vagy középkori kéziratoldal neve, amelyet lemostak, és amelyre újra ráírtak. A második részé pedig a „KRYPTOS” és az „ABSCISSA”. Az abszcissza a koordináta-rendszerek X tengelyét jelöli.


A kulcsszavak megtalálásához Gillogly, és Stein is megvizsgálta, hogy a rejtjelezett szövegben az egyes betűknek mi az előfordulási valószínűsége.
Az első két rész már megfejtett szövege Sanborntól származik. Első része költői és talányos hangvételű, esetleg még fel nem fedezett utalásokat is tartalmazhat.
Így pl. a második bekezdés egyik helyén ez áll: „Langley tud róla? Tudjon. Valahol odakint van elásva.”
Egy kicsivel odébb egy olyan hely földrajzi hosszúsági és szélességi adata van megadva, amely a szobortól száz méterre, délre található. Ott azonban semmi sincs.
A hely megjelölése előtt közvetlenül a szöveg így hangzik: „Ki tudja a pontos helyet? Csak WW.”
Ez vélhetően William Webster korábbi CIA-főnökre utal, aki azt kérte Sanborntól, hogy lepecsételt borítékban adják át neki a rejtvény megoldását.
Ezen kívül mindkét bekezdésben egy-egy hiba is előfordul, ami a művész elmondása szerint szándékos. A kérdés csak az, hogy miért?
A harmadik bekezdés lényegesen bonyolultabb rejtjelezést használ, amely csak komoly matematikával törhető fel. Az elrejtett szöveg Howard Carter angol régésztől származik, aki leírja, hogy 1922-ben hogyan találta meg Tutanhamon sírját. Ebben a részben szintén található egy hiba.
Utolsó mondata így hangzik: „Látsz valamit?” Carter így válaszol: „Igen, csodálatos dolgokat.” Akár ez is lehetne utalás a negyedik bekezdés megfejtésére.

Az utolsó rész megfejtésén napjainkban is dolgoznak világszerte a szakértők. Miután az üzenet ezen megfejtetlen része csak 97 betűből áll, nehéz benne szabályosságokra vagy mintákra bukkanni. Sanborn mielőtt elkészítette volna a Kryptost, kriptográfiai órákat vett egy néhai CIA-alkalmazottól, és a mű felavatásakor az ügynökség korábbi főnökének, William Websternek átadta a kért lepecsételt borítékot.
Webstert azonban állítólag becsapta, és a megoldásnak csak egy részét tartalmazta a boríték.
A szobrász esküszik, hogy a dekódolt szöveget rajta kívül más nem ismeri, és azóta a negyedik bekezdés megfejtését állítólag saját maga is elfelejtette: „A rejtjelezés nélküli szöveget már rég nem láttam, és rossz az emlékezetem.”
Elrejtette viszont egy biztos helyen a megoldásokat, így bármikor ellenőrizhetné, ha azt állítaná valaki, hogy a kódot megfejtette.

A Kryptos 
az amerikai szobrász James Sanborn (1945) alkotása, melyet a CIA megrendelésére készített, és a hírszerző szolgálat központjában, Langley-ben 1990. november 3-án adták át. A mű kb. 70 millió forintba került.


Lehet, hogy a Kryptos rejtélye soha nem oldódik meg, de ha mégis megfejti valaki az üzenet negyedik részét, Sanborn szerint az fog kiderülni, hogy a szöveg egy újabb rejtvényt tartalmaz.

Ha valaki úgy érzi készen áll a kihívásra, a hivatalos Kryptos-rajongói oldalon rengeteg fórumot és egyéb infót talál az induláshoz. Jó kódtörést!

Forrás: http://azyugyosztaly.blogspot.hu/2011/03/kod-ami-titkosszolgalat-elott-is-titok.html