Katonai eltérítések

A háttérben egy minden képzeletet felülmúló, globális összeesküvés szálai bontakoznak ki. Az utóbbi években egyre többen számolnak be olyan elrablásokról, amelyekben emberek is részt vettek, s akár az idegenekkel szövetségben, akár egyedül hajtották végre az orvosi vizsgálatokat és az implantátumok beültetését. Vajon csupán megalapozatlan találgatásokkal állunk szemben, vagy az eltérítések bizonyos százalékát valójában nem is a földönkívüliek végzik, hanem egyes nagyhatalmak kormányszervezetei?
Egy szokványos eltérítés forgatókönyvét ma már csaknem mindenki jól ismeri. Az ufonauták az esetek többségében az éjszaka közepén, a legkülönbözőbb élethelyzetekből kiragadva viszik el a megvizsgálandó személyeket, majd űrhajójukon különböző orvosi vizsgálatoknak vetik alá őket. Ezeket a megpróbáltatásokat a páciens ébrenléti állapotban szenvedi végig. Az eltérítők tűket szurkálnak a test legkülönbözőbb pontjaiba, vágásokat ejtenek a végtagokon, sokszor még szexuális indíttatású erőszakra is sor kerül. Miután befejeződnek a vizsgálatok és az általában telepatikus úton lezajlott beszélgetés, blokkolják az eltérített memóriáját, majd visszahelyezik a földre.

A hetvenes évek közepétől kezdve töretlen érdeklődés és figyelem kíséri az idegenek által eltérített emberek történeteit. Könyvek, mozifilmek, UFO-konferenciák és magazinok tucatjai tartják életben ezt a témát, s nem engedik feledésbe merülni. Sorra alakulnak az eltérítetteket tömörítő csoportok, újabb és újabb pszichológusok fordulnak a jelenség felé. Egy nemrégiben közzétett felmérés szerint közel hárommillió amerikai állampolgár véli úgy, hogy eltérítették az ufonauták, és kísérleteket végeztek rajta. A világ minden táján emberek ezrei nyilatkoznak hasonló esetekről. Mind többen vallják, hogy volt már részük a félelmetes elrablási esetekben, de nagy többségük – attól tartva, hogy a társadalom kiveti őket – csakis inkognitóban hajlandó elmesélni a vele történteket.

Földi tettesek

Noha akadnak bizonyos visszatérő motívumok, amelyek szinte minden esetnél tetten érhetők – ilyen például az UFO-észlelés és az azt követő emlékezetkiesés vagy az orvosi vizsgálatoknak tűnő cselekmények –, ezeket leszámítva az eltérítések egyedi jelleget öltenek. Ennek egyik oka, hogy az UFO-kutatók a negyedik típusú találkozások tanulmányozása során szinte kizárólag az eltérített személyek állításaira hagyatkozhatnak, így ezek az elemzések számos szubjektív elemet tartalmaznak. A több száz jól dokumentált beszámoló között gyakorlatilag nem akad két egyforma, amely ugyanúgy írná le az idegen lények céljait, megjelenését vagy éppen származási helyét. Ráadásul ezen a területen ugyanúgy megtalálhatók a félremagyarázott paranormális jelenségek, a pénzéhes szélhámosok és a pszichológiai problémákkal küzdő emberek, mint az ufológia többi tárgykörében.

Elképzelhető, hogy a földönkívüliek valójában nem is emberiségben, hanem kizárólag egyénben gondolkodnak, így minden egyes elrablás egy-egy újabb sikert jelent a számukra? Vagy az egyes eltérítések között azért nincs összefüggés, mert egész egyszerűen semmi közük az idegenekhez?...

Mielőtt az emberrablások elkövetőit keresve az égre emelnénk tekintetünket, talán érdemes egy pillantást vetni kicsit közelebbre. Egyre többen biztosak ugyanis abban, hogy az Egyesült Államok hadserege érintett az idegeneknek tulajdonított kegyetlen eltérítésekben – a valódi tetteseket tehát itt, a Földön kell keresnünk. De milyen oka lehetne a hadseregnek arra, hogy embereket hurcoljon el, majd miniatűr elektródákat ültessen beléjük?

Az idegenek által elkövetett eltérítések pártján állók nehezen vagy egyáltalán nem akarják tudomásul venni, hogy léteznek szervezetek, amelyek rendelkeznek a megfelelő technikai felkészültséggel ahhoz, hogy minden tekintetben valódinak tűnő eltérítést produkáljanak. A modern hadviselés ismerői azonban épp ennek az ellenkezőjét állítják, és biztosak benne, hogy az eltérítések forgatókönyveiért – vagyis a „szükséges katonai fejlesztésekért” – az USA szigorúan titkos tudományos programjainak kiötlői a felelősek.

El kell ismerni, a lehetséges magyarázatok között a legzavaróbb, legfélelmetesebb elképzelés a titkos szervezetek ügyködése. Ez olyannyira hihetetlennek tűnhet, hogy nem árt egy kis történelmi visszatekintéssel kezdeni.

Az 1947-es roswelli UFO-katasztrófa során az amerikai kormány kezébe került egy földönkívüli űrhajó, amelynek vizsgálata után megkezdődtek a hasonló járművek építését célzó kutatások. Ekkor minden erőfeszítés arra irányult, hogy megtalálják a megfelelő meghajtási módszert, és kitapasztalják az objektumok mechanikai tulajdonságait. Noha ebben az időben az idegenek kommunikációja még nem szerepelt a listán, egyes szervezetek éppen ez iránt mutattak fokozott érdeklődést.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a nem hagyományos meghajtási rendszereket használó földönkívüliek nem hagyományos távközléstechnikát alkalmaznak. A rádióhullámok, mikrohullámok és egyéb földi kommunikációs rendszerek ugyanis – lassúságuk miatt – nem használhatók csillagközi távolságokra. Az idegenek kommunikációja tehát olyan alapokon nyugszik, amely fittyet hány a relativitáselméletnek és a fizika törvényeinek. Mindezek figyelembe vételével a szakértők olyan technikát dolgoztak ki, amely az emberi tudattal és elmével áll kapcsolatban. Miután feltárták a kommunikáció módszereit, késlekedés nélkül megindultak a kutatások, hogy kiderítsék, az élet mely területein lehetne a leghatékonyabban alkalmazni. Aligha kellett sokat gondolkodni ahhoz, hogy a hadseregre essen a választás…

A holnap katonái

Azok a katonai ambíciók, melyek szerint meg kell teremteni azt a katonát, aki képes túlélni a pszichikai és a fizikai hadviselés traumáit, éppen elegendő indokot jelentettek a kísérleti program hivatalos engedélyezésére. A szakértők egyetértenek abban, hogy ezt a – szellemi leépülést szolgáló – hatást egyrészt kémiai úton, azaz drogok segítségével idézik elő, de megvalósítható távhipnózisos technikával is, amely ugyanarra az irányíthatósági szintre képes levinni a pácienst.

Számos bizonyíték utal arra, hogy a sebészetileg beültetett apró vevőkészülék, amit az alacsony frekvenciájú – legtöbbször mikrohullámú – impulzusok vételére hangolnak, elegendő ahhoz, hogy hatást gyakoroljon az adott személy agyműködésére. Az ily módon „implantált” katona pedig egyszerű eszközzé válik az őt távolról irányítók kezében. Ha a katona bevetés előtt kérdezősködni kezdene, hogy az adott konfliktus megoldásában milyen szerepet játszik majd, a hadigépezet igencsak csikorogva működne. A holnap katonája éppen ezért nem gondolkodik, csupán követi a tudat alatt kapott parancsot, miközben – az implantátumon keresztül – gondolatait és idegműködését dekódolják, majd technológiai hipnózissal hatástalanítják. Mielőtt azonban ez az orwelli elképzelés valósággá válik, a hadsereg kötelékében működő tudósoknak tökéletesíteniük kell a nagy távolságból történő hipnózis technikáját. Ehhez a művelethez azonban olyan ártatlan civilek életét teszik kockára, akik az ő szemükben csak lézengenek a világban, és semmi hasznosat nem tesznek.

Mielőtt tovább vizsgálnánk a kormányzat által pénzelt eltérítések és implantációs kísérletek további céljait, érdemes kitérni arra a kőkorszaki technikára, amelyet az emberrablások során alkalmaznak. Mivel az idegen lények kétségtelenül jóval fejlettebbek nálunk, ez bizony komoly dilemmát jelent még a legagyafúrtabb ufológusok számára is, hiszen felvetik a kérdést, hogy az implantátumok valóban a földönkívüli technológia bizonyítékául szolgálnak-e.

Az 1950-es években egy Jose Delgado nevű idegorvos kifejlesztett egy olyan szerkezetet, amely parányi elektródákból állt, és rádióhullámokon keresztül képes volt elektronikus jeleket sugározni, illetve felfogni. Ha ezt a műszert – az eltérítések megszokott forgatókönyve szerint – beültetik az agyba, és rádióhullámokkal aktiválják, akkor megbízható stimulánsként működik. A szerkentyűt napjainkra természetesen modernizálták, így meglepően nagy távolságból tudják vele befolyásolni az alany aktivitását.

Jelenleg nem az a kérdés, alkalmaznak-e ilyen miniatűr eszközöket a hadsereg kutatói. Sokkal inkább lényeges, hogy egyáltalán léteznek efféle szondák, s az emberi technológia részei, amely a közelébe sem ér az idegenek tudásának, felszereltségének. Ha a földönkívüliek valóban kísérletezni akarnának az emberekkel, a fejlett civilizáció által gyakorolt eltérítés forgatókönyve tényleg ilyen ősi szerkezeteket tartalmazna? Vagy valaki más felelős ezekért a rémes kísérletekért? Valaki, aki sokkal „földibb” annál, hogy az idegenek idejéből származó technológiát alkalmazzon?

A legtöbb – regressziós hipnózis alá vont – eltérített ráadásul nemcsak arról számolt be, hogy egy űrhajó fedélzetére vitték, hanem arról is mesélt, hogy az implantátum beültetését föld alatti katonai támaszponton hajtották végre. Az érdekfeszítő beszámolók gyakran szólnak a robotokra emlékeztető, nagy, kerek szemű, kis szürke teremtményekről, akik egyaránt merevnek és érzelemmentesnek látszanak. A magasabb termetű, sokkal emberibb külsejű idegeneket azonban úgy írják le, hogy sebészi köpenyt viselnek, képesek beszélni az eltérített anyanyelvén, bizonyos esetekben pedig egyenesen szleng kifejezéseket is használnak…

Bár a fejlett technológiával rendelkező idegeneknél egyáltalán nem zárható ki, hogy elsajátítsák az emberi nyelvet – a helyes kiejtéssel és a szófordulatokkal együtt –, ezek a vallomások egészen más vélekedéseket erősítenek… Nevezetesen azt, hogy a „humanoidok” valójában hús-vér emberek. Mivel a beszámolókban szereplő műtéteket rendszerint szigorúan titkos bázisokon hajtják végre, ésszerű következtetésnek tűnik, hogy a földönkívüli lényeknek vélt alakok a katonai személyzet tagjai közül kerülnek ki.

Ha a hadsereg valóban a „tökéletes katona” létrehozásán, pontosabban az implan-tátumok tökéletesítésén dolgozik, akkor tevékenységéhez aligha találhatna hihetőbb fedőtörténetet, mint az idegenek által végrehajtott eltérítést. Hiszen milyen jobb álruhába lehetne öltöztetni azt a szupertitkos fekete hadműveletet, amelyben a valódi eltérítők a katonák? Egyáltalán kinek jutna ez eszébe? A komoly paranoiában szenvedőktől eltekintve ki gyanítaná, hogy ilyen mértékben képesek megsérteni az emberi jogokat?

Másrészről, ha valóban létezik egy olyan kalóz idegen faj, amely szoros kapcsolatban áll az élet árnyékos oldalán elhelyezkedő katonasággal, és mindkét fél genetikai kísérleteket végez az emberekkel, akkor a fedőtörténet igencsak megállja a helyét, s a hadseregnek nem kell kitalálnia más sztorit. Sokkal bölcsebb elrejtőzni a létező dolgok mögé, és mindent ráfogni az idegenekre.

Mentális manipuláció

A kilencvenes évek eleje óta terjengenek szóbeszédek arról, hogy az amerikai polgári és katonai hírszerzés gyakran alkalmazza ügyei elintézéséhez azt a technológiát, amely a hipnotikus transzhoz hasonló állapotot hoz létre az alanynál. Mi több, ugyanez a hatás képes a nagy távolságból történő hipnotikus kontroll megvalósítására, illetve a bizonyos időperiódusokra vonatkozó emlékezet szisztematikus törlésére is. A beültetett implantátum megfelelő pontjának stimulálásával irányíthatóvá válik a személy érzékelő mechanizmusa, míg egy másik – erre a célra kifejlesztett – eszköz az agy bizonyos területeinek megváltoztatásával létrehozza az elveszett idő képzetét.

A beszámolók szerint az elrabolt ember egyáltalán nem emlékszik magára az eltérítésre, illetve arra, hogy meddig tartott az implantátum beoperálása. Az illető úgy ébred fel, mint egy rossz álomból, csodálkozik azon, hogyan került vissza, fogalma sincs arról, kikkel találkozott, és nem tudja megmagyarázni a kiesett perceket, esetleg órákat. A különböző virtuális valóságok alkalmazása és a hamis emlékképek beültetése pedig a regressziós hipnózisban fejti ki hatását, hiszen a módszerek az eltérített számára valódinak tüntetik fel az „UFO fedélzetén” tapasztalt hangokat és képeket. A módosított tudatállapotú személy úgy éli át ezeket az élményeket, mint a valódi lidércnyomást.

Vajon hová vezet mindez? Hány százezer, hány millió ártatlan ember életét kell még tönkretenni a „nemes célok” érdekében? Mi vezeti a hadsereg tudósait arra, hogy ilyen áruló és barbár cselekedetekre vetemedjenek? Úgy tűnik, számukra a mások feletti ellenőrzés a tét. Az ellenőrzés és a hatalom. S úgy tűnik, bármeddig hajlandóak elmenni, hogy minél több civil felett ítélkezhessenek kényük-kedvük szerint, és a tudás megszerzése érdekében semmitől sem riadnak vissza.

A katonai eltérítések szükségességét támasztja alá az amerikai légierő közelmúltban napvilágot látott egyik tanulmánya is, amely a háborúkban alkalmazható legújabb lehetőségekről tájékoztat. Ebben olvashatunk az agyba ültetett mikrocsipekről, amelyek kettős funkciót látnak el. Egyrészt az alacsonyan keringő műholdak segítségével állandó kapcsolatot létesítenek a bázis és a katona között, másrészt pedig a katona számára olyan információkat tudnak közvetíteni, amelyek hihetetlen előnyöket biztosítanak számára. Ilyen lehet a látómezejébe került tárgyak és személyek azonosítása akár sötétben is, továbbá a messzebb elhelyezkedő objektumok adatai vagy akár a távolabb manőverező ellenséges egységek mozgásának pontos előrejelzése.

Mindezekből levonhatjuk a következtetést, hogy az agykutatás és az implantátumok kutatása komoly ütemben folyik. Ám a feljegyzés arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a kísérletek morális és egészségügyi okokból embereken nem végezhetők el. Ha ez így van, akkor vajon hogyan remélnek sikert ezektől a programoktól? Csak nem a földönkívüliektől ellesett eltérítéseket használják álcaként?

A hadsereg köreiből más szigorúan titkos iratok is kiszivárogtak, például a holografikus képkivetítéssel, álcázó berendezésekkel és különböző, a félrevezetést elősegítő eszközökkel foglalkozó dokumentumok. Ezen kutatások legfőbb célja olyan technológiák kidolgozása, amelyek segítségével a célszemély realitásként – egyfajta virtuális valóságként – él meg egy mesterségesen előállított környezetet vagy eseményt. A pszichológiai hadviselés tehát gőzerővel halad előre, de továbbra is joggal kérdezhetjük, vajon kik az alanyok ezekben a kísérletekben.

Az amerikaiaknak a tudatmanipuláló fegyverek fejlesztése miatt sem kell szégyenkezniük. Ezek az eszközök különböző hangfrekvenciákkal, mikrohullámokkal és agyhullámokat befolyásoló sugárzásokkal működnek. Erejük képes megbénítani a célszemélyt, émelygést és rosszullétet okozhat, de súlyosabb esetben roncsolhatja a belső szerveket is. A látványos sikerek ellenére a kísérleteket néhány évvel ezelőtt befejezték, és a programot lezárták. Lehetséges, hogy csak a nyilvánosság számára ért véget a kutatás, és most titkos vagy bezártnak hitt támaszpontokon folyik tovább? Hiszen a hatalomért vívott harc nem ismer tabukat, a biológiai és genetikai hadviselés pedig a jövő fegyvereinek számít, nem szólva a tudatmanipulációról és a pszichológiai fegyverekről.

Természetesen a folyamatosan gyűlő bizonyítékok ellenére sem jelenthetjük ki, hogy az amerikai hadsereg vagy más szuperhatalmak katonasága a felelős minden eltérítésért, azok többségében ugyanis vitathatatlanul földönkívüli fajok kapják a főszerepet. De legalább ilyen megalapozottan állítható, hogy az együttműködés lehetősége nagyon is valós feltételezés. A hadsereg azonnal tudomást szerez az UFO-észlelésekről és az UFO-katasztrófákról, miközben ellentmondásos információk terjesztésével és hazugságokkal fedezi az idegenek földi jelenlétét és tevékenységét.

Elérkezett az idő, hogy az UFO-kutatók komolyabban vegyék ezeket a jelenségeket. Sokkal óvatosabbnak kell lenni, és meg kell tanulni szétválasztani a földönkívüli eredetű eltérítéseket a földi eredetűektől. Hiszen mindaz, amit megtudtunk az elrablások emberi összetevőiről, arra késztet minket, hogy jelentősen átértékeljük a negyedik típusú találkozásokról alkotott elképzeléseinket.

katonai_elterites_7.jpgIllegális kísérletek

Ha valaki azt állítja, hogy a modern nyugati demokráciákban, mint amilyen az Egyesült Államok, Kanada vagy Nagy-Britannia, nem történnek illegális kísérletek gyanútlan emberekkel, sőt gyermekekkel, az tanulmányozza az elmúlt évtizedben napvilágra került hivatalos dokumentumokat, amelyek a sugárkísérletekről, valamint különböző agymosási és magatartásszabályozó kísérletekről szólnak. A közvélemény 1996-ban ismerhette meg azt a jelentést, melyet a brit védelmi minisztérium készített, és az ötvenes évektől kezdve embereken végzett, titkos radiológiai kísérletekről szól. 1994-ben hoztak nyilvánosságra egy amerikai programot, amelyben mozgáskorlátozott személyek töltötték be a kísérleti alanyok szerepét. Mostanra már közismert az a projekt is, amelyben a CIA a nácizmus haláltáboraiba illő kísérleteket végzett gyanútlan polgárokon. Az áldozatok többsége katona, elítélt és szellemileg sérült ember volt, de akadtak köztük kórházi betegek és terhes anyák is.

Tartályokban lebegő testekkatonai_elterites_8.jpg

Számos eltérített beszámolójában szerepelnek olyan föld alatti bázisok, amelyek területén üvegtartályokban emberi testeket láttak lebegni. Több esetben az elrabolt személyeket kényszerítették arra, hogy merüljenek bele a bugyborékoló folyadékba, és lélegezzék be az ismeretlen folyadékot! A legborzasztóbb az, hogy ez sikerült is nekik, bár igen kellemetlen élménynek bizonyult. Más eltérítettek arról számoltak be, hogy nemcsak embereket, hanem földönkívülieket is láttak a tartályok belsejében. Egyes tartályok az emberi és az idegen faj keresztezett egyedeit tartalmazták, egyfajta hibrideket. Más tanúvallomások szerint földi orvosok kísérték végig az elraboltakat olyan laboratóriumokon, amelyekben hasonló tartalmú tárolóedények sorakoztak. Egyes kutatók úgy vélik, hogy ezekben a létesítményekben titkos genetikai kísérletek folynak, amelyek célja az emberek klónozása.

Nkatonai_elterites_16.jpgincs menekvés

Az emberekben elhelyezett implantátumok természetesen évekkel, évtizedekkel később is alkalmasak lesznek nyomkövetésre, illetve hallucinációk keltésére. Miért is fordul elő, hogy a beültetésekkel rendelkező egyének úgy vélik, az idegenek mindenhová követik őket, és bármerre költöznek, az eltérítések folytatódnak? Azért, mert bárhová megyünk a rádióval, az adást mindenhol hallani fogjuk… A technika adott és bárhol bevethető. Ma már elég egy egyszerű gépkocsi, amely a megfelelő antennával felszerelve képes teljesen hihető élményeket generálni. A kiválasztott személy vagy személyek pedig a végsőkig meg lesznek győzve, még a hazugságvizsgálaton is átmennek. Nem beszélve arról, hogy nemcsak hamis emlékek betáplálására van lehetőség, hanem arra is, hogy valakiket „megkérjenek” az elrabló szerepére, majd később töröljék az emlékezetükből azt a néhány napos epizódot. Vagy éppen kormányzati vezetőket térítsenek el, és figyelmeztessék őket, ne hozzák nyilvánosságra az UFO-dokumentumokat – különben nem élik meg az öregkort…
:szinesufo.magazin