Nagyon ritka csillagászati esemény lesz október 19-én

A NASA felkészült arra, amely egymillió évenként következik be: egy nagy üstökös szinte súrolja a Marsot.
A Mars körül keringő összes űreszköz és a két működőképes Mars-járó is azt az objektumot figyeli, amely október 19-én 139 500 kilométerre közelíti meg a vörös bolygót. Csillagászati léptékkel ez kis távolságnak számít, körülbelül harmada a Föld-Hold távolságnak.

Ha becsapódna, átformálná a Marsot

A Marsot megközelítő test a Siding Spring (C/2013 A1) nevű üstökös. Ha becsapódna, körülbelül 35 millió tonna TNT-egyenértéknek megfelelő energia szabadulna fel, és az esemény alaposan átformálná a Mars légkörét, sőt részben a felszínét is. Összehasonlításképpen: a Földön 65 millió éve becsapódott test – amely az élet 90 százalékát, közte a dinoszauruszokat is, eltörölte – 100 millió tonna TNT-egyenértékű robbanást produkált.

A csillagászok számítása szerint a becsapódást biztosan megússza a Mars, de az üstökös rendkívül szoros közelsége így is hatással lesz rá, mert az egész bolygó belekerül az üstökös csóvájába. A gázból és porból álló csóva kölcsönhatásba lép majd a Mars légkörével.

Ezt a csóva-légkör interakciót figyelik majd a marsi űreszközök műszerei. Ilyen lehetőség körülbelül egymillió évente adódik a csillagászok becslései szerint.

Érintetlen ősanyag

A Siding Spring azért is különleges, mert először jár a Nap közelében, így elvileg érintetlen formában őrzi azt az ősanyagot, amelyből a Naprendszer bolygói, így a Föld is kialakultak 4,6 milliárd éve.

A Siding Spring lesz az első üstökös, amely az Oort-felhőből érkezik, és amelynek magját közelről lehet majd lefényképezni. Az Oort-felhő a Naptól 50 ezer csillagászati egységre (azaz 50 ezer Nap-Föld távolságra) lévő zóna, amelyben több százmilliárd üstökösmag lehet.

Október 19-én várjuk a jó képeket

A Marsnál dolgozó űreszközökön kívül más műszerek is figyelik az üstököst, így például a Hubble-, a Swift- és a Spitzer-űrtávcsövek. Eddigi adataik alapján az üstökösmag átmérője 0,8 és 8 kilométer közé esik. A mag körüli ködös burok, a kóma jelenleg 160 ezer kilométer széles, a belőle induló csóva pedig 480 ezer kilométer hosszú.

(A rendkívüli eseményt vizsgáló űreszközök. Kattintson az ábrára a nagyobb méretű változatért!
Forrás: NASA)

Az igazán látványos megfigyelések és képek azonban október 19-én várhatók, amikor a Mars körül keringő Mars Odyssey, Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) és a nemrég megérkezett MAVEN is célba veszi műszereivel az üstökösmagot, míg a Mars felszínéről az Opportunity és a Curiosity figyel majd. A csóva és légkör közötti interakció miatt mindkettő összetételéről pontosabb információkat remélnek a csillagászok.

Próbálják védeni a keringőegységeket

A Siding Spring körülbelül 200 km/h-s sebességgel száguld el majd a Mars mellett. Ilyen sebességnél már az egészen apró porszemek is súlyos sérüléseket okozhatnak a Mars körül keringő szondákban. Ezért az üstökösmag legnagyobb Mars-közelsége után körülbelül száz perccel – amikor a bolygó a legközelebb lesz a porcsóva legsűrűbb részéhez – az összes keringőegység a Mars korongjának túloldalán lesz.

A felszínen dolgozó Mars-járók nem lesznek veszélyben: bár a Mars légkörének sűrűsége csak 1 százaléka a földi légkörének, de ez már elég ahhoz, hogy az üstökösből eredő anyag ne okozzon problémát.

Az üstököskutatás másik izgalmas eseménye november 12-én lesz, amikor a Rosetta űrszonda leszállóegysége leszáll egy másik üstökös magjára.

Forrás: NASA