Lefúrtak, és kitört a világ legnagyobb sárvulkánja

Geológusok szerint egy rosszul kivitelezett földgáz-kutatófúrás miatt folyik ma is a sár egy hatalmas iszapvulkánból Indonéziában. Az érintett cég erős földrengésre hivatkozik. Bemutatjuk a világ fontos, de alig ismert környezeti katasztrófáit. Ez a Lusi története.

2006. május 28-án az indonéziai PT Lapindo Brantas olajcég kutatófúrásba kezdett Jáva szigetének keleti részén, az olaj- és földgázlelőhelyeiről ismert Sidoarjo tartományban. A vastag agyag-, homok-, pala és vulkáni hamu-rétegen áthatolva elérték a karbonátos
kőzetréteget. Az acélköpenyes stabilizálás után tovább mélyítették a furatot, 2834 méteres mélységig, de ezúttal acélköpeny nélkül. Ezután a fúrástól 200 méterre délnyugatra víz, gőz és kis mennyiségű gáz tört fel.

Hatalmas iszapmennyiség

(2006. június 27.: meleg iszap folyik a sárvulkánból Sidoarjóban
Forrás: AFP/Agung Swastika)

A jelentősebb kitörés május 29-én kezdődött ugyanott: meleg, körülbelül 60 Celsius-fokos iszap, mellette gőz, víz és mérgező kén-hidrogén ömlött a felszínre. A kitörés aztán a világ legnagyobb sárvulkánjává alakult. Az iszapáradatban tizenketten haltak meg, a sár tizenhárom falut öntött el. Körülbelül 10 ezer ház, lakás ment tönkre, a vidékről pedig közel 50 ezer embernek kellett elköltöznie.

A Lusi sárvulkán a helyszín neve és az indonéz nyelven sarat jelentő lumpur szó összevonásából kapta a nevét, amelyre igencsak rászolgált. Legnagyobb aktivitása során napi 180 ezer köbméter iszappal öntötte el a környéket, de még 2011 augusztusában is 10 ezer köbméter sár folyt belőle naponta. 2008 óta betonfalakkal próbálják kordában tartani, ám az iszap rendszeresen elönti a környéken az utakat és a falvakat, és további kitörések is lehetségesek.


Mi okozta a katasztrófát?

(Így néz ki a sárvulkán az űrből. A 2009. október 20-án készült hamisszínes felvételen a növényzet piros, az iszap lilás, a víz pedig szürkés. Lent a Porong folyó, amelybe befolyatták a sár egy részét. A felvételt a NASA Terra műhold ASTER egysége készítette
Forrás: NASA Earth Observatory)

Jáva keleti részén nem szokatlanok a sárvulkánok. A sziget alatt egy kelet-nyugat irányú vető található, amelynek mentén tengeri iszapréteg süllyedt le. Az iszap az oligocén kor folyamán került túlnyomás alá, 40-23 millió évvel napjaink előtt, és itt-ott a felszínre törve sárvulkánokat alakít ki.

Négy brit geológus 2007-es vizsgálata szerint a Lusi esetében a kutatófúrás során használt víz okozta a bajt. Ahogy a fúrófej áthatolt egy nyomás alatt levő mészkőrétegen, a befolyó vízzel gyakorlatilag hidraulikus repesztést hajtottak végre a mélyben, utat nyitva az iszapnak (ezt a technológiát használják a palagázmezőkön a földgáz kinyerésére). Ennek pedig az volt az oka, hogy a fúrás második szakaszában nem használtak acélköpenyt.

A cég viszont arra hivatkozik, hogy a fúrás előtt egy nappal 6,3-as erősségű földrengés rázta meg Jávát, az epicentrum 250 kilométerre délnyugatra esett a sárvulkántól. A vállalat szerint a földmozgás miatt aktiválódó törésvonalak miatt tudott a felszínre törni az iszap. A brit geológuscsoport szerint a rengés valóban meggyengíthette a kőzetrétegeket a mélyben, azonban hidraulikus repesztést nem okozhatott.

Az sem kizárt, hogy a földhő is is szerepet játszik a katasztrófában. Az Arjuno-Welirang vulkán alig 15 kilométerre van a sárvulkántól, a környéken nagy a geotermikus aktivitás.

Meddig tart még?

A kitörés utáni években végzett geológiai kutatások azzal számoltak, hogy a Lusiból még huszonöt-harminc éven át folyik majd az iszap. Egy 2013 végén lefolytatott vizsgálat szerint viszont a hatalmas sárvulkánban csökkent a nyomás, és már csak lökésszerűen folyatja az iszapot, ami annak a jele, hogy a kitörés 2017-ben leáll – talán.

(2010. május 25.: az iszapfolyás által tönkretett ház Sidoarjóban. Négy évvel a katasztrófa után világosan látszott, hogy a kitörést nem lehet megállítani
Forrás: AFP/Adek Berry)
(2013. augusztus 7.: gyászolják a sárvulkán áldozatait Sidoarjóban, Indonéziában
Forrás: AFP/M. Andika)

forrás:origo.hu