Incesztus okozta Tutanhamon korai halálát

A virtuális boncolás és a genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a nevezetes egyiptomi uralkodó szülei testvérek voltak.

Több mint kétezer digitális felvétel segítségével végezték el Tutanhamon egyiptomi fáraó "virtuális boncolását", amely során fény derült arra, hogy a testvérházasságból született királynak "kapafogai" voltak, nőies csípőjével és dongalábával pedig kevés esélye lehetett arra, hogy szekérversenyen vegyen részt, mint azt korábban állították róla.


Tutanhamon (i. e. 1333-1324) hármas szarkofágjának legbelső koporsóját 1925 októberében nyitotta ki Howard Carter brit régész. Háromezer év óta ő volt az első ember, aki megpillanthatta a fáraó mumifikált testét. Azóta csaknem egy évszázadnak kellett eltelnie, mire fény derülhetett arra, hogyan is nézhetett ki a tényleges hatalommal nem rendelkező, fiatalon elhunyt király.



Így nézett ki valójában Tutanhamon

Bár azt eddig is sejteni lehetett, hogy a gazdag kincsek társaságában eltemetett Tutanhamon nem volt egy szépség, a maradványokon elvégzett vizsgálatok eredményei még így is megdöbbentőek: kiálló fogsora, nőiesen kikerekedő csípője volt, s dongaláb nehezítette meg az életét.

Egy tavaly novemberben bejelentett vizsgálat szerint Egyiptom legismertebb uralkodóját kocsihajtás közben baleset érte, szívét pedig egy szembejövő harci szekér roncsolta össze. Ez az elmélet azonban a mostani elemzések fényében nem állja meg a helyét, ugyanis Tutanhamon Asraf Szelim egyiptomi radiológus szerint nemhogy nem bírt volna megállni egy száguldó lovaskocsin, de még gyalog is csak erősen bicegve tudott járni, amire a mostani vizsgálatok mellett a sírjába elhelyezett mintegy 130 sétabot is utal.

A maradványok komputeres szkennelése mellett a kutatók genetikai vizsgálatokat is végeztek, amelyek megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy a király szülei testvérek voltak. Albert Zink itáliai múmiakutató szakember tárta fel a fáraó családjának genetikai hátterét, így derült ki, hogy apja, Ehnaton saját nővérének nemzette Tutanhamont. Az ősi Egyiptomban nem ítélték el a vérfertőzést, de nem is tudták, hogy az milyen veszélyeket jelenthet az utód egészségére.
Hutan Ashrafian, a londoni Imperial College tanára arra jutott, hogy a fáraó családjának többi ágán is megjelentek kisebb betegségek, hormonproblémák, de bizonyos, hogy ezek az emberek viszonylag szép kort éltek meg. Csak közvetlenül Tutanhamon ágán haltak nagyon korán, és egyre korábban, ez pedig genetikai okokra utal.

Halálának körülményei síremlékének felfedezése óta tartja izgalomban a régésztársadalmat. Az eddig felmerült halálokok széles skálán mozognak: egyesek szerint Tutanhamon maláriában halt meg, mások úgy vélik, gyilkosság áldozata lett, vagy víziló öklelte fel. A korábbi vizsgálatok szerint azonban koponyasérülése bizonyíthatóan a fáraó halála után keletkezett, például a balzsamozási eljárás során, esetleg Carter elővigyázatlansága miatt deformálódott el a lelet, így a gyilkossággal kapcsolatos teória teljességgel kizárható.

Tutanhamon a XVIII. dinasztia egyik utolsó fáraója volt, i. e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban. Nyolc-kilenc éves korában került a trónra Tutanhaton néven. Uralkodásának második évében, a megváltozott belpolitikai helyzetben, az úgynevezett Amarna-kor végét jelző gesztussal nevét Tutanhamonra változtatta, udvara pedig Ahet-Aton (El-Amarna) városából visszaköltözött Thébába. Uralkodásának kevés további eseménye ismert, fiatal kora miatt tényleges hatalma nem volt. Építményeit az utódok kisajátították, neve kimaradt a későbbi királylistákból. A Királyok Völgyében épült sírját (KV62), amely elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét, Howard Carter brit régész Lord Carnarvon támogatásával 1922. november 4-én fedezte fel a Luxorhoz közel található Királyok völgyében.
forrás:mult-kor/hu