Egy õrült terv - Antarktisz, az atomraktár

Mint ismeretes, a világon jelenleg több tízezer atomrobbanófej található. 
Oroszországban, Kazahsztánban, Beloruszia és Ukrajna területén legalább 30 ezer olyan robbanófej van, amit le kellene szerelni az érvényes egyezségek értelmében.

Nos, mindenki tudja - akkor is, ha erről keveset beszélnek az illetékesek -, ezen országok olyan szegények, hogy aligha telik nekik a költséges szétszerelésre, hatástalanításra. A fegyverek megsemmisítésére tehát vagy sok évig kell várni, vagy más megoldást kell találni. A dolog eléggé sürgető, hiszen az említett országokban rossz a közbiztonság, a korrupció és a bűnözés másutt elképzelhetetlen méreteket öltött. Fennáll a veszély, hogy ezeket a rakétákat és robbanófejeket ellopják, eladják, megsérülnek, vagy... szörnyű még kimondani is felhasználhatják! Tehát valahová el kellene őket szállítani és ott raktározni, míg szétszerelésükre sor kerül. De hol legyen ez a rendkívül veszélyes atomraktár?

Felmerült például a csendes-óceáni Johnston Island neve. Ezen a szigeten az Egyesült Államok hadi ereje a régebben gyártott, de azóta egyezményekkel betiltott vegyi fegyvereket semmisíti meg. Mások viszont úgy vélik - és alighanem igazuk van -, hogy a Csendes-óceán vidéke, és különösen egy kis sziget nem igazán védhető. A Földön ma számos diktatúra van, amelyek elindíthatnak egy-egy jól felfegyverzett és kiképzett kommandós csapatot, amelyik megszerezhet onnan néhány atom rakétát. Azon felül gondolni kell a nemzetközi terrorszervezetekre is. Ezek általában éppen a diktatúrákkal állnak kapcsolatban (Líbia, Szíria, Észak-Korea, Kuba stb.) és azoktól kapnának segítséget egy ilyen akcióhoz.

Valaki Grönland soha nem lakott területeit javasolta - de azért a Föld legnagyobb szigetének van lakossága, ha kevés is, és az aligha egyezne bele a terv megvalósításába.

Ekkor merült fel az Antarktisz. Az ötlet adó egy bizonyos Stansfield Turner nevű úr, most a marylandi egyetem tanára, de nem árt tudni róla, hogy 1977-1991 között a CIA főnökeként tevékenykedett. Úgy véli, hogy az atomraktár legjobb helye a Dry Vallesys lenne, a McMurdo-szoros közelében, ahol van egy amerikai tudományos kutató bázis is. Radarral és egyéb fegyverekkel felszerelt kisebb hadsereg biztosíthatná a különös "rakomány" épségét. Szakértőkkel már ki is dolgoztatták az átszállítási terveket. Kár, hogy nem közölték velünk, milyen útvonalon vinnék a veszedelmes szerkezeteket. Mert bár az atomrakétákat úgy gyártják mindenütt, hogy erős ütéseknek is ellenálljanak (például ha egy szállító daruról vagy helikopterről lezuhannak, akkor sem robbanhatnak fel, legfeljebb nukleáris szennyezést idéznek elő), azért a veszéllyel mindig számolni kell.

A környezetvédők, amint tudomást szereztek a Turner-tervről, azonnal felemelték a szavukat ellene. Az Antarktisz ma már az egyetlen, még alig szennyezett része a Földünknek! Várható, ha a tervből valóság lenne, minden környezetvédő mozgalom odaküldené önkénteseit, akadályozzák meg az Antarktisz nukleáris raktárrá változtatását.

(Nemere István)