Bizonyítékok, amelyek porrá zúzzák Darwin elméletét!


Egyszer a múltban létezett egy Globális civilizáció, de hogy hány ezer évvel ezelőtt? azt még a mai napig sem tudjuk pontosan.
Ezt a feltételezést az alábbi régészeti leletek támasztják alá, de a tudományos közösségen belül van egy olyan réteg, amelyik nem szívesen látná, ha nyílt párbeszéd folyna az emberi eredettel kapcsolatos összes bizonyítékról. akik inkább ideológiai, politikai mintsem tudományos okok miatt kötelezik el magukat a darwini elmélet mellett.





Az első ilyesfajta lelet, a legősibb váza, amit 1851-ben Massachusetts-ben egy kőbányában történt robbantás eredményeként fedezték fel. Ez egy ezüst-cink váza, melyen szőlőre hasonlító díszítés látható. A váza életkorát egészen a kambriumi időkre datálták, ami körülbelül 534 millió évet jelent, mint ahogy a szikla is, amiből előkerült.









Egy másik furcsa lelet amit egy darab szénben találtak, egy fém edény, ahogy a képen is látható. 1912-ben Oklahomában került elő, korát 312 millió évre becsülik.






1974-ben egy romániai homokkő bányában egy alumínium szerkezet részét találták meg, melynek eredete
ismeretlen volt. Egy kalapácsra vagy egy Apolló űrhajókon használt lábtámaszra hasonlított, a darab korát a Júra korzsakra tették, melyet ember akkor nem készíthetett. Mindezek a felfedezések nemcsak, hogy tanácstalanná teszik a tudósokat, de aláássák a modern tudomány legalapvetőbb tanításait is.



Egy Cape Nazimova közeli orosz szigeten végzett tengerfenék alatti 9 méter mélyen történt szikla minta fúrásakor egy furcsa fémötvözet került felszínre, melyet a történelem előtti korban a homokkő tartósított, korát 240 millió évesre tették. A különleges ötvözet drabjai szokatlan összetételűek voltak, és nem tett túl jót a fúrógépnek sem. Az ötvözetek egyértelműen mesterségesek voltak, amit csak intelligens lények hozhattak létre.

Az Oroszország Hangja és más források arról számoltak be, hogy 300 millió éves alumínium gép darabját találták meg Vlagyivosztokban. Szakértők azt mondják, a talált fogas léc gyártási folyamat és nem természeti erők műve. Az, hogy kik használhattak alumínium fogaskereket még az idők hajnalán, továbbra is megválaszolatlan kérdés.
A lelet nagyon hasonlít egy fogazott fémlécre, melyet mesterségesen hoztak létre. Olyan, mint a mikroszkópoknál használt fogasléc, illetve különböző műszaki és elektronikai eszközökben használatos alkatrész, mondja Natalia Ostrowski a KP UA Daily munkatársa.

Egy újabb tény, ami zavarba ejti a tudósokat. A széndarab, amiből a tárgy előkerült a Chernogorodskiy
bányából, Khakasia régióból került Primorye-be. Tudva, hogy a szénkészletek ebben a régióban körülbelül 300 millió évesek, orosz szakértők csak arra tudnak következtetni, hogy a tárgy csak a szén képződése előtt kerülhetett oda.

Egy másik kérdés, ami nagyon érdekli a tudósokat, hogy az alumínium ötvözet vajon földi eredetű-e? Meteoritok tanulmányozása alapján ismert, hogy létezik a földön kívüli eredetű alumínium-26, mely ezt követően magnézium-26-tá bomlik le. A 2%-os magnézium tartalom talán jelentheti, hogy a darab a földön kívülről érkezett. De lehet bizonyíték korábban a Földön létező ismeretlen civilizációk létezésére is. Mindenesetre további vizsgálatok szükségesek ezen feltevések megerősítésére.

A Dél-Afrikában talált különös fémgolyók előtt értetlenül állnak a kutatók. Az egyedi leletekre az 1900-as évek második felében bukkantak dél-afrikai bányászok, ráadásul több száz golyót hoztak a felszínre. A leletek azért is nagyon különlegesek, mert olyan üledékes rétegben találták őket, melynek kora nagyjából 2,8 milliárd év. A kérdés az, hogy a dél-afrikai fémgolyókra hogyan kerülhettek minták és rovátkák. 
A mindössze két-három centiméter átmérőjű golyók egy részén ugyanis barázdák láthatók: három párhuzamos vonal, pontosan középen, mintha az Egyenlítőt szimbolizálnák. A golyók alapvetően két kategóriára oszthatók: van közöttük kékes árnyalatú, fémből készült fehér foltokkal, illetve vájt típus, szivacsos jellegű, fehér anyaggal a belsejében. Hogy hogyan keletkezhettek, mi célt szolgálnak, és honnan kerültek elő pontosan, máig nem tudják. 




1979-ben Afrikában, Tanzániában, Mary Leakey több tucat lábnyomot talált. A fizikai antropológusok, akik
megvizsgálták a lábnyomokat, azt állították, hogy azok teljesen megegyeznek a mai ember lábnyomával. De olyan kőzetben találták őket, ami majdnem négymillió éves.




A jelenlegi elképzelések szerint abban az időben nem létezhettek olyan élőlények, melyek ilyen lábnyomokat tudtak volna hagyni. Akkor viszont milyen magyarázatot próbálnak adni ezekre a lábnyomokra? Azt mondják, hogy négymillió évvel ezelőtt élt egy majomember Kelet-Afrikában, amelynek a lábnyoma pontosan olyan volt, mint a miénk, s ő hagyta ezeket a nyomokat. Ez egy nagyon érdekes feltételezés, de nincs semmilyen kézzelfogható bizonyíték, amivel alátámasztható lenne. Az akkoriban létező majomembernek, az Australopithecus afarensisnek a csontjait már megtalálták. Megtalálták a lábcsontjait is, ám a lábujjai sokkal hosszabbak, mint az emberi lábujjak. Egy ilyen láb nem tudott volna olyan lábnyomokat hagyni, mint amilyeneket Mary Leakey talált Tanzániában. A tudomány csak egyetlen olyan élőlényt ismer, ami ilyen lábnyomokat hagyhatott maga után: ez a hozzánk hasonló emberi lény.



Többünkben felvetődik a kérdés, hogy vajon napjainkban is történnek-e hasonló felfedezések?
A válasz: igen, ma is fedeznek fel ilyen leleteket. 

Természetesen hosszasan folytathatnánk a sort; több száz ilyen esetről tudnék Önöknek beszámolni, mondta Michael A. CremoMichael, Az emberi faj rejtélyes eredete c. könyv szerzője, aki korábban  Kalifornia állami geológusa volt. 

A régészet teljes történetét megvizsgálva azt találjuk, hogy több száz olyan bizonyíték van, amely azt támasztja alá, hogy hozzánk hasonló emberi lények mérhetetlenül hosszú ideje léteznek már e bolygón. Természetesen majomemberek is léteztek, de a leletanyagot megvizsgálva azt látjuk, hogy pusztán egy időben éltek az emberekkel, s nem az történt, hogy az egyik a másikból fejlődött volna ki. Szóval úgy tűnik, hogy a jelenlegi, az ember eredetére vonatkozó darwini elméletet nem támasztják alá a tények.


Forrás: latogatok.hu