A denveri repülőtér rejtélyei



A Denver International Airport (DIA) azzal került az elmúlt években az érdeklődés homlokterébe, hogy rengeteg megmagyarázhatatlan kérdés és nem kellőképpen kielégítő válasz került vele kapcsolatban a köztudatba: számos műszaki hiba, különös balesetek, üzeneteket hordozó, groteszk festmények, földalatti, titkos katonai bázis és hasonlók. Ezúttal a technológia oldaláról közelítjük meg a kérdést.


Maga a repülőtér 1995-ben épült, s eleve úgy tervezték meg, hogy a későbbiek folyamán még jócskán bővíteni lehessen. A munkálatok összesen 4,8 milliárd dollárba kerültek, ami az eredeti becsléseknek több mint a kétszerese. Az építkezés elhúzódott, számos probléma vetődött fel menet közben, amely késleltette, sőt megakasztotta a munkálatokat.
 
Több technikai berendezés − például a radar −, és maguk az automatizált rendszerek nem egyszer meghibásodtak és újra meg újra javításra szorultak. Eleinte kényelmetlen, lassú és problematikus reptérnek számított Denver − erről elég sokat cikkeztek akkoriban −, ami nem igazán erénye egy új légikikötőnek.
 
Többek feltették a kérdést, hogy miért pont erre a helyre kellett telepíteni ezt a repülőteret. A környezeti adottságok ugyanis egyáltalán nem mondhatók kedvezőknek. Azt még a laikusok is értik, hogy Denver roppant szeles, ami egyáltalán nem kedvez a légi forgalomnak. Gondoljuk meg, hogy miként befolyásolják a légiközlekedést a hatalmas széllökések és az óránként 170-180km/h sebességet elérő szelek.
 
Sokakat az is gondolkodóba ejtett, hogy egy ennyire sima, sík területen, miért kellet 110 millió köbméter földet megmozgatni. Nem arról van szó, hogy ne kellene ásni, vagy átcsoportosítani nagymennyiségű földet az építkezések során, hanem arra céloznak „konteósok” (összeesküvés-hívők), hogy minden bizonnyal földalatti bázisokat építettek ki a reptér alatt. Bár megjegyzem, a föld feletti rész is sokatmondó, hiszen madártávlatból a központi épületkomplexum a kifutókkal együtt ténylegesen szvasztika (jelentése: egy egyenlő szárú kereszt, amelynek a szárai derékszögben megtörtek) formájú, ami nem hinném, hogy csak a puszta technikai megoldásokkal magyarázható.
 
Feltűnő, hogy vajon miért van egy 16 000 láb (4877 méter) hosszú kifutópályája a repülőtérnek, amelyre a legkomolyabb katonai repülőgépek is le tudnak szállni.
 
Alex Christopher azt állította, hogy sikerült neki néhány fotót készítenie a Denver Airport alatti titkos bázisról. Az ellenérvként felállított teória csupán arra épít, hogy bizonyára a szervizalagutakat sikerült a kíváncsiskodónak lencsevégre kapnia, illetve maguktól értetődők a földalatti létesítményről készült felvételek, hiszen egyebek mellett megfelel a valóságnak, hogy az utasok földalatti vonatokat használnak és a poggyászt is itt továbbítják. Mindezen rendszerek járulékos részei alátámasztják, hogy anno több ilyen fotót is lehetett készíteni.
 
 
Újabb provokatív és a fantáziát is megmozgató információ volt, hogy a repülőtér tetőszerkezete teflonbevonatú, aminek nem csak az a vitathatatlan előnye, hogy a napfény nagy részét visszaveri, hanem az is, hogy sem radarral, sem hőérzékelőkkel nem lehet belátni mögé. Ez nem egyedülálló eset, csak ez itt sok hasonló dologgal együtt kerül egy terítékre.
 
A denveri repülőtérnek bámulatosan nagy napkollektor-parkja van, amely újabb találgatásokra ad okot, mert az esetleges áramkimaradás napkollektorok általi kompenzálása nem győz meg mindenkit maradéktalanul a szükségességükről, illetve a felhasználhatóságukról.
 
Vannak, akik rámutattak továbbá arra, hogy a repülőtérnek aligha lehet szüksége egy kb. 2,7 millió gallonos hajtóanyag-tárolóra, legalábbis szokványos körülmények között. De ezeket is, mint mindent, ki lehet magyarázni.
 
Kísérteties módon 2007. február 16-án, pár órán belül 14 repülőgép26 ablaka repedt meg. Az ügyben indított nyomozás végül azt hozta ki, hogy az erős szélben szálló nagyszemcséjű homok lehetett a ludas abban, hogy a repülőgépek plexiből készült ablakainak külső rétege megrepedt.
 
Mások ellenben valamilyen nem szokványos rezonanciaforrásra gyanakodnak, amely felelőssé tehető a „véletlenül” fellépő anomáliáért. Nem beszélve arról, hogy a reptér dolgozói többször panaszkodtak erős fejfájásra és hirtelen rosszullétre, amelyet egyesek ennek a megfejtetlen forrású rezgésnek a számlájára írnak.
 
A központi folyosó padlóját gránittal burkolták.
 
Az egyik összeesküvés-elmélet szerint a CIA centralizálni akarja a hatalmát és egy új, földalatti központot szeretne létrehozni a denveri reptér alatt hat emeleten mélyen, amely később egy tudatosan irányított, irtózatos világvégének lehet a vezérlő bázisa. A másik teória szerint a CIA-székhely áttelepítése mögött a központ egy esetlegesen becsapódó kisbolygó keltette szökőár elől való biztonságba helyezése áll. Ugyanakkor olyan teória is létezik, mely szerint itt egyfajta „Bárkát” akarnak létrehozni, vagyis ide menekítenék a világhatalmi elitet, egyes titkos társaságok vezetőit és olyan kimagasló tudású személyeket, akikre feltehetően szükség lehet majd egy Új Világ megépítéséhez. Tulajdonképpen ezért hoztak létre a denveri repülőtér alatt egy földalatti várost.

Ezt látszik alátámasztani az a folyó, amely a hatalmas kiterjedésű reptér előtt eltűnik a föld alatt, majd később bukkan csak ismét a felszínre. Talán egy hűtőrendszer miatt oldották meg így?
 
A szögesdrót kerítés miért befelé néző úgy, mintha benn akarnának tartani valakit? 
 
Eddig a technológiai oldaláról szemléltük meg a repülőteret, most nézzük meg a belső teret, az alapkövet és a freskókat, mit árulnak el.

A Denver Airport Jeppesen Terminal várótermét „Nagy Terem”-nek hívják (angolul Great Hall). Vannak, akik már pusztán ebben szabadkőműves utalást, egyfajta manipulációt látnak, mivel hasonló elnevezésre bukkanunk az említett szabadkőműves körökben. Ha ezt egy kicsit túlzásnak is érezzük, azért vegyük figyelembe, hogy a Nagy Teremben található az alapkő, amelyen egyértelműen látszódik a szabadkőművesek jelképe, a szögmérő és a körző a New World Airport Commission mellett. Szerintem helyénvaló kérdés, hogy mit keres a világ egyik legnagyobb repülőterének termináljában egy szabadkőműves jelkép egy alapkövön.

A következő kérdés a „New World Airport Commission” elnevezésre irányul, amely a nevében hordozza az „ÚJ VILÁG” szlogent. Egyesekben ez összekapcsolódott az Új Világrend = New World Order kifejezéssel, amely egy titkos hálózat szlogenje, amelyet évtizedek óta elemeznek neves kutatók. Kérdés, hogy van-e, illetve lehet-e összefüggés az elnevezések között?
 
Ehhez hasonlóan vetül a gyanú a sarokkőre, amely arról árulkodik, hogy esetleg a tervezőmérnök egy szabadkőműves páholy tagja volt, aki összekötötte saját filozófiájának szimbólumait a repülőtérrel és azokat örökítette meg a sarokkövön. Ki tudja?

A denveri repülőtér freskóira pillantva bárki láthatja, hogy nem kifejezetten átlagosak. Sokan a világvége eseményeinek egyfajta forgatókönyvét látják itt művészi formába öntve. Szó mi szó, a falakat ékesítő festmények üzenete megkérdőjelezhető és félreérthető.
 





 
Sokan tudatosnak gondolják a szimbólumválasztásokat és úgy rakják össze őket, mint egy lehangoló Új Világrend beharangozását.
 
Mindenesetre a festmények egyes részleteit időközben újrafestették, ami sejtetni engedi, hogy a megbízók sem voltak maradéktalanul elragadtatva az alkotások utazóközönségre gyakorolt hatásaitól. Nyilván számos kritika érte a repülőteret, amely végül is némileg engedett a nyomásnak.
 
Már csak egy kérdés vetődik fel: ha annyira azonosulni tudnak a „döntnökök” az efféle freskókkal, akkor vajon a többi repülőtéren miért nem festenek ilyen, világvégét sugalló freskókat a falakra?
 
 
Forrás:latogatok.hu