Látogatók a Fiastyúk-ról



A Fiastyúk − Plejádok vagy M45 − Nyílthalmaz a Bika csillagképben, amely nagyjából 500 fényévre található tőlünk. Hét fő csillaga a Taygeta, Maya, Coeia, Atlasz, Marope, Electra és az Alcyone. A csillaghalmaz napjai körül a Földet rendszeresen felkereső emberi faj él. Őseink közösek velük, a Lant csillagképből származnak.

A Lant rendszerében folyamatosan háborúk dúlnak, ezért a békés lakosok egy része felkerekedett és sok-sok év űrutazás után megérkezett a Fiastyúk csillaghalmazba. Elsőként a Taygeta körül keringő Erra nevű bolygón szálltak le, 230 000 ezer évvel ezelőtt. Itt alapítottak új civilizációt, és innen származik Semjase is, a Svájcban élő Billy Meiert felkereső és tanító idegen nő.

Minden alkalommal, amikor egy nagyobb fejlődési ciklus végéhez érünk, felbukkannak a Plejádok Fény küldöttei − akiket mi többnyire angyalokként ismerünk. Közéjük tartoznak Földünk és Naprendszerünk védelmezői is. Őrzőinkként azért keresnek fel minket, hogy ráébresszenek aktuális fejlettségi szintünkre, és megmutassák, milyen lépéseket kell megtennünk a következő szint elérése érdekében. Tudásuk nemcsak Földünk egészére vonatkozik, hanem azokra az egyénekre is, akik személyes kapcsolatban állnak velük.

A Plejádok Fény küldöttei között több különböző lény található, mindegyiküknek megvan a maga egyedi szerepel így igen széles körben tudnak segítséget nyújtani. Ra, aki filozofikus útmutatásokban szokott beszélni a beavatottakhoz, egyike azon lényeknek, akikből a Plejádok Arkangyalainak Fénytestvérisége áll. Ezek az arkangyali lények Földünk és Naprendszerünk szellemi őrzői. A Fénytestvériség 4 csoportra osztható aszerint, hogy ki milyen színű fényt sugároz magából: aranysárgát, skarlátvöröset, égszínkéket vagy smaragdzöldet. Egy-egy színhez rengeteg fénylény tartozik, de az egy színhez tartozók mind ugyanazt a nevet viselik.

A Plejádok Arkangyali Fénytestvériségének ragyogó aranysárga fényt sugárzó tagjait egyenesen Ra névvel illetik, ők a minden tapasztalásból fakadó isteni bölcsesség megtartói. Az égszínkék fénylények neve Ptah, ők az élet örökös természetének védelmezői és fenntartói. A vörös színű lények neve Ma-at, ők a szellem harcosai, az isteni bátorság félelmen túli energiájának őrei. A másik három arkangyali csoporthoz képest napjainkban a Ma-at lények közül vannak a Földünkön inkarnált állapotban a legtöbben. Végül a smaragdzöld fénylények neve An-Ra, akik az isteni együttérzés és megértés energiájának hordozói.

A svájci farmer és a földönkívüliek

Eduard Meier, egy hatvanas éveiben járó svájci állampolgár, számos, emberszerű földönkívüliekkel való találkozásról számolt be 1975-től kezdődően. Az idegen elmondása szerint a Fiastyúk csillagtársulásból érkeztek az általuk „sugárhajónak” nevezett repülő csészealjakon. Meier nyilvánosságra került kijelentései a Cherokee, a Navaho és az Inka indiánok számára egyáltalán nem hatott meglepetésszerűen, hiszen − állításuk szerint − valamennyien a Plejádokból érkezett égi istenek leszármazottai.

1975-től 1978-ig Meier számos alkalommal létesített telepatikus kapcsolatot az egyik Plejadok-belivel, nagyrészt azért, hogy megbeszélték az időpontot − általában késő éjszakát megjelölve − , amikor szemtől-szembe találkoznak. Ezekre a találkozásokra átlagosan tíznaponként került sor, ilyen alkalmakkor Meier teljesen egyedül ment el az adott helyszínre. Legtöbbször Zürichtől kilométerekre dél-keletre eső hegyekben találkoztak, olyan helyen, amely alkalmas volt a Fiastyúk-beliek sugárhajói számára a rejtett megközelítésre.

Meierrel elsősorban egy Semjase nevű hölgy tartotta a kapcsolatot. Beszélgetéseik teljes sprektumot átfogták a hétköznapi dolgokon, a történelmen és a tudományon át egészen a spirituális témákig. Az első néhány találkozó alkalmával főleg Semjase beszélt, nagyrészt arról, miért lett éppen Meier kiválasztva, később azonban Meier is tehetett fel kérdéseket.

A Plejádok-beliek tizenkilenc alkalommal találkoztak Meierrel 1975 és 1976 között, majd 1981-ben, ezalatt a farmernek lehetősége nyílott, hogy számos fotót készítsen űrhajóikról, akár négyről is egyszerre. Mindez azért történt így, hogy bizonyíthassa a találkozók valódiságát mások számára. Összesen közel 500 színes fotót készített, amint az UFO-k a közelben, vagy a távolban lebegnek, de vannak olyan képek is, amikor egy előtérben lévő fa ágai mellett közvetlen közelségben repülnek el.

Hat alkalommal magával vitte 8 mm-s filmkameráját, így mozgóképek sorozatát rögzítette. Ez már túl sok volt a legtöbb UFO-kutató számára, akik tanulmányozták az esetet. Elsőként az európai UFO-szervezetek, majd az amerikaiak is kereken visszautasították az ügyet., „csalásnak” minősítve.

1977-ben azonban Wendelle C. Stevens nyugalmazott ezredes és csoportja minden részletre kiterjedő vizsgálatot végzett az ügyben. Stevens és emberei minden bizonyítékot, beleértve a fényképeket is, eredetinek találták, a csalás semmiféle nyomát nem tudták kimutatni.

Semmiféle okot nem találtak, amiért Meier hamisította volna a fotókon lévő tárgyakat (melyek legtöbb estben semmiféleképpen sem lehettek modellek, olyan közel a lencséhez, ahogy az a felvételeken látszik), semmilyen nyomát nem találták annak sem, hogy Meier hamisította volna a fotókat, és annak sem, hogy másokkal hajtatta volna végre mindezt.

Legalább két tucat olyan tanú is van, akik alátámasztják az események hitelességét − emberek, akik látták a repülő csészealjakat, vagy a csészealjak fényeit, ragyogását közvetlenül abban az időpontban, amikor Meier elindult egy találkozásra. Megint mások különös fűköröket fényképeztek le, az óramutató járásával megegyező irányban ledőlt fűszálakkal, a találkozások másnapján és azok helyszínén.

Meier beszámolt arról is, hogy Semjase sugárhajója a talaj közelében lebegett, ennek következtében, az általa megjelölt helyen, hetekig vízszintesen nőtt a fű, s csak aztán kezdett el újra függőleges irányban növekedni. Négy, név szerint is ismert szemtanú állítja, látta Meiert „materializálódni” közöttük, közvetlenül az egyik találkozását követően, egyikük a négy közül két ilyen esetet is megélt. Meier szerint mindez a Fiastyúk-beliek technikai tudásának köszönhetően történt így, amikor sugárhajójuk majdnem láthatatlanul lebegett őt magát is láthatatlanná téve.

Mindent egybevetve, Eduard Meier kapcsolata Semjaséval az ufológia egyik legfurcsább, ám a legátfogóbban alátámasztott találkozása idegen lényekkel.
forrás:legendavadasz