Hamisított történelem? – Egyiptomi piramisok



Eléggé felháborító, hogy a történelem sokszor abszolúte régészek, tudósok közös megegyezése alapján íródik, kicsit sem figyelembe véve a körülményeket. Sajnos nem ez az első dolog, amiben tévednek, és csak hogy utolsó olvasmányaimból említsek meg néhány dolgot, a világ összes piramisát sokkal korábbi időszakra datálják, amikor még szinte "ősember állapotok" uralkodtak (állítják a régészek, hogy akkor az emberiség alig ha lehetett fejlettebb azoktól az állapotoktól), és hihetetlen: a piramisok egymástól függetlenül, de mégis felépültek valahogy!

Az egyiptomi hatóságok számtalanszor, és nagyon is lelkesen adogatják az engedélyeket különféle ásatásokra, és kutatásokra a fáraók földjén. Érdekesebbnél érdekesebb ajánlatok érkeztek már be hozzájuk, és jó néhány sikerrel zárult. Minden kis expedíció hozzájárul, hogy szép lassan felépítsük és megismerjük ezt a titokzatos országot?! Nem véletlenül írtam a kérdőjelet a mondat végére, ugyanis nem is olyan biztos, hogy a valós történelmet tanuljuk, ugyanakkor az egész egyiptológiát új alapokra kéne helyezni.


Kheopsz, Khefrén, és Mükerinosz?

Kheopsz, Khefrén, és Mükerinosz. Mindenki ismeri, és a legjobb az egészben az, hogy mindannyian ugyanarra asszociálunk, ha ezeket a neveket halljuk. És valóban! Mindenki a gízai piramisokra gondolt, ugyanis ez a három fáraó építette a piramisokat. Vagy hát, ezt tanuljuk már egy jó ideje a történelem tankönyvekből.

„Kheopsz fáraó (Kr.e. 2551 - 2528) egyiptomi uralkodó volt, aki elhatározta, hogy elődei hagyományát követve csodálatos sírboltot épített magának. Amikor apja, Sznofru fáraó meghalt, az ifjú Kheopsz azonnal utasítást adott a piramis építésére. Természetesen azt szerette volna, ha az ő síremléke minden addigi piramisnál nagyobb és szebb lenne. Az építményt hatalmas méretei miatt "nagy piramisnak" is szokták nevezni. A kínai Nagy Fal mellett Kheopsz síremléke a világon létrehozott legnagyobb emberi építmény. A világcsodák listáján övé az első hely.” (Forrás: egyiptom.extra.hu)

Mi ezzel a gond?

Csupán az emberiség fejletlensége. Nehezen gondolunk bele abba, hogy Kr.e. 2500-ban miután az ókori ember kijön a barlangjából, fegyvereket készít és szép lassan törzsekbe rendeződik, hirtelen fogja magát és felépíti a világ legprecízebb és legmagasabb építményét. Sajnálatos módon a piramisépítések korát nem lehet megállapítani, ugyanis csak a kövek korát lehet nagyjából beazonosítani, ám ez nyilván nem azonos az építéssel.

Visszatérve a hatóságok által engedélyezett expedíciókhoz: 1978-ban az egyik leghíresebb japán egyetem, a tokiói Waseda kutatói érkeztek Egyiptomba. Fő céljuk az volt, hogy bebizonyítsák, hogy a piramisokat az ókori eszközökkel fel lehet építeni, sőt a 20. század technikáját kizárva az ókori módszerekkel fogják felépíteni a Nagy (Kheopsz) Piramis kicsinyített mását (igazodva a tankönyvekhez)!! A Nagy Piramis kövei közel 2,5 tonnát nyomnak, ám a japán kivitelezők az 1 tonnánál maradtak. Persze megvolt a felhajtás, ország-világ nézhette végig a munkálatokat, akár élőben, akár a média közvetítésével. Mondanom sem kell, a mini-piramis sohasem épült meg. A köveket nem a távoli bányákból, hanem közelebbi forrásokból vésték (már nem igazodik az ókori módszerhez)… vagy hát vésték volna, ám az ókori vésés és kalapácsolás módszerével nem tudták volna tartani a határidőket. Csak megjegyzésül közlöm, hogy a Nagy Piramis építésére a kutatók 25-30 évet saccoltak, a japán mini-piramis aligha készülhetett volna el 100 év alatt ezzel a kezdetleges módszerrel. Milyen érdekes: Kr.e. 2500-ban az ember tudott piramist építeni, a 20. században ez már teljességgel lehetetlen?! És akkor nem is beszéltem a sikertelen emelőkről, és a sáros fadeszkák segítségével vontatott kövekről (amik ugyebár nem 2,5 tonnásak, csupán 1 tonnát nyomtak). Ennyit a bizonyításról, és a tudományos elméletekről.

A másik gond, hogy 2500-ra teszik az építkezéseket, holott erre sincsen egyetlen egy bizonyíték sem. Nem beszélve a Szfinxről (ami elvileg Khefrén fáraót ábrázolja), és mostanság 7000 évvel korábbra datálják. Miért? Mert a Szfinxen jégkorszakra utaló nyomokat találtak (ami Egyiptomban Kr.e. 13-10.000 körül lehetett). Sőt, ha úgy vizsgáljuk a dolgot, hogy a Szfinx félig oroszlán testű, és egy bizonyos mondanivalója van (nem véletlenül csak úgy felépítették a semmiből), akkor hivatkozhatnánk arra is, hogy az Oroszlán csillagkép felé nézhetett, ugyanis valóban abban az irányban bukkant fel. Mikor? Kr.e. 10 450 körül.  Nos, milyen érdekes, hogy pont ekkortájt bukott fel az égen az Orion csillagkép is, melynek csillagai teljesen megegyeznek a piramisok elhelyezkedésével. Hérodotosz görög történetírónk sokat feljegyzett az egyiptomi kultúrából, mégis érdekes, hogy az egyiptomi piramisokra csupán egy kis bejegyzést hagyott. Nem tér ki részletesen idejére, építési módjára, miközben oldalakat tölt ki más építmények kapcsán. Mi lehet az oka? Talán az egyiptomiak sem tudnak piramist építeni, és amikor ők Kr.e. 3000-ben megérkeztek Egyiptomba, a gízai piramisok és a szfinx már ott állt.


Kik építették a piramisokat és mikor?

Természetesen nem kismillió tankönyvet kéne átírni ahhoz, és nem csak 1-2 diplomát kéne visszadobni ahhoz, hogy a valós történelmet tanuljuk, de persze éppen ezért is hallgatnak róla történészek, régészek, és persze tudósok. Nem igaz, hogy az írók ilyen furcsán hangzó bejelentésekkel akarnak szenzációt maguknak, csupán a tényeket közlik, és előbb-utóbb saját magunk jövünk rá, hogy hogyan is ismerhetnénk a történelmet, ha minden olyan építmény, dokumentum, vagy bármely egyéb történelmi érték, mely nem visel "névtáblát" magán, csupán a történészek fantáziájával keletkezik.

Például visszatérve a piramisokhoz: egyiken sincs konkrét feljegyzés, tehát akkor miért a "Kheopsz, Khefrén, Mükerinosz" elnevezéseket használjuk a gízai piramisokra? Pláne akkor, amikor nem is Kr.e 2500 körül építették, hanem Kr.e 10 000-ben!!!!). És ez még csak egy dolog, a sok közül... Téves az a feltevés, hogy a piramisokon feliratok vannak… vagy hát… feliratok azok vannak, csak nem az építés századaiból, hanem 1850-ből. Nehezebben elérhető források tanúskodnak arról, hogy egy brit amatőr régész hamisítványai, és azóta nevezzük el őket a három fáraó nevével.

Lehet, hogy sohasem kapunk választ a fenti kérdésekre. Minden névtelen bizonyíték csupán a történészek fantáziája. Ha valaki azt mondaná, hogy UFO-k építményei ezek,  talán már ezen sem lepődnénk meg. Bizonyítani bárhogy lehet. Figyelembe véve azt, hogy a gízai piramisok a legtökéletesebb piramisok a Földön, könnyen lehet, hogy földönkívüliek építették, és a többi piramis csupán az egyiptomiak próbálkozásai. Hisz láthatunk félig elkészült, lépcsős, vagy szabálytalan emelkedésű (inkább púpos) piramisokat is, és feltehetőleg később is épülhettek. Tehát a gízai piramis a minta, hisz nehéz elképzelni, hogy minden próbálkozás nélkül egyszer csak a legtökéletesebb piramist építi fel az ókori ember. Ne értsék félre, nem támogatom az UFO-s elméleteket, csupán nyitott vagyok az újdonságokra, érdekességekre, rejtélyekre.

Ez lenne a történelem? Lehet-e ennyire beszennyezett idáig oly tisztának tartott tudomány? Nem azt mondom, hogy ezentúl hagyjuk az egészet, és ne is foglalkozzunk tovább a történelemmel, mert mindaz hazugság, csupán komolyan elgondolkodhatunk azon, kik vagyunk és hová tartunk ezen a Földön, még inkább azon, miken mentünk már keresztül az évezredek folyamán.
forrás: legendavadasz