Fekete jég borítja Grönlandot



A grönlandi jégtakaró több energiát szív fel, mint az Egyesült Államok. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek: a szakértők szerint baszhatjuk, ha a tengerfenékről a légkörbe jut a jég által elzárt szén-dioxid.

Az Északi-sark környékén az idei jégolvadás nem döntött rekordot, de így is ötmillió négyzetkilométerrel csökkent a jégtakaró mérete. A Grönlandon végzett helyszíni szemle még ennél is ijesztőbb eredményt hozott: ott konkrétan elfeketedett a jég.

Az itt látható képeket Jason Box, a Dark Snow munkatársa készítette. A közösségi finanszírozású projektet a Koppenhágában élő Box irányítja, aki Dánia és Grönland geológiájával foglalkozik; a fotókat a legutóbbi helyszíni szemléjén készítette. A jégolvadás vizsgálatához drónokat is használnak, de a közeli képeken látszik igazán, hogy mennyire megsötétedett a grönlandi jég.
Ennek több oka is lehet. A kutatók feltételezik, hogy a ritkuló nyári hóviharok, a szélbe kerülő por és korom és a mikrobák tevékenységének együttese okozza. Valószínű, hogy ez egy öngerjesztő folyamat újabb állomása; már régóta rebesgetik, hogy ha a jégtakaró nem veri vissza a napsugarakat, hanem elnyeli, az felgyorsítja a globális felmelegedést. Aminek ismét csak katasztrofális következménye lesz a globális éghajlatra nézve.

 Fotó: Jason Box / Dark Snow

Az erdőtüzek is okozhatják

Hogy pontosan mire számíthatunk, még nem tudni, de Box szerint a sarki jégben képződő lyukak, illetve a tengervízben bugyborékoló metán is azt bizonyítja, hogy az Északi-sark kiszámíthatatlan változásokon megy keresztül.

Fotó: Jason Box / Dark Snow

"A jégtakaró 5,6 százalékkal sötétebb, mint tavaly, így nagyjából annyi energiát szív magába, ami kétszerese az Egyesült Államok elektromos energia-fogyasztásának."
– próbálta érzékeltetni Box, hogy éppen mi történik a jéggel. A jégtakaró megsötétedéséhez a sarkvidéki erdőtüzek is hozzájárultak: Box szerint a műholdas megfigyelések kezdete óta nem láttak ilyen pusztító tüzeket, mint az elmúlt két-három évben. A füst és a korom viszont a levegőbe kerül, így könnyen eljuthat Grönlandra is. Kanadában például 3,3 millió hektárnyi erdő égett le csak idén – ez kilencszerese a sokévi átlagnak.


És ez még csak a felszín - pedig a tengerszint alatti szén-dioxid légkörbe kerülése legalább ennyire veszélyes lehet. Ezt is Box összegezte a legplasztikusabban a Twitteren:
"Ha a sarkvidéknél a tengerfenék széntartalmának egy töredéke is az atmoszférába jut, baszhatjuk."

forrás:index.hu