A dínókat kipusztító aszteroida vihette a Marsra az életet





Egy új elmélet szerint a dinoszauruszokat hajdanán elpusztító aszteroida hozhatta létre a mára már kihalt Marsi életet.




Mint az már ismeretes – mi több, tényként kezelt – a Marson volt élet. Ehhez már szinte semmi kétség sem fér, több szonda külön mérésekkel, és geológiai kutatásokkal bebizonyította, hogy több millió évvel ezelőtt volt víz a Marson, és ha csak kezdeteges élet, de volt rajta (egyelőre a mai napig nem találtak összetettebb életre utaló nyomokat, fosszíliákat).

Egy új elmélet szerint a Földbe becsapódó, és a dinoszauruszokat kipusztító aszteroida közvetlen szerepet játszhatott abban, hogy kialakuljon a mára már letűnt Marsi élet. A pánsperma elméletről már mindenki hallott. Eszerint az élet magjai jelen vannak mindenhol az Univerzumban és a földi élet is ilyen magvakból jöhetett létre, valamint ugyanígy más lakható bolygók is megtermékenyülhettek. Az elmélet gyakran jelenik meg sci-fi történetekben is.


Éppen erre alapozzák azt a feltételezést, miszerint a Mars akkor „fertőződött meg” élettel, mikor a dinók pusztulásáért felelős meteorit becsapódott bolygónkba. A becsapódás olyan hatalmas volt, hogy rengeteg anyag lökődött ki a világűrbe, aminek egy része feltételezhetően a Mars felé vette az irányt. Nem lehetetlen teória, hisz ne feledjük, hogy az Antarktiszon megtalált híres marsi meteorit, az ALH 84001 is nagy valószínűséggel így került bolygónkra. Halkan megjegyezzük, hogy ez talán a Titánon feltételezett óceáni élet eredetére is magyarázatot adhat.

Azonban az új teóriának van egy gyenge pontja is. A tudósok ugyanis a mai napig vitatkoznak arról, hogy a Marson mikor is volt pontosan élet, illetve milyen formában. Egyesek több millió évre datálják az élet hajdani burjánzását, míg mások azt mondják, hogy 500 millió éve szűnt meg rajta minden életforma. Ráadásul az Imperial College London Dr. Tom Pike által vezetett csapatának becslése szerint a több milliárd éves bolygó talaja legfeljebb 5000 éven át volt kitéve folyékony víznek. Azt is megállapították, hogy a Mars és a Hold talaja ugyanazon szélsőségesen száraz körülmények között alakult ki.

(Zavatszki Milán)