Páratlan leletek a Bakonyból

2014. július végére körülbelül hétszáz, a korábbi ásatásokkal együtt pedig már több mint tízezer csontmaradvány került elő Iharkúton, Európa egyik legjelentősebb késő kréta kori ősgerinces-lelőhelyén.

Ősi Attila az ásatás vezetője Iharkúton


Ősi Attila paleontológus az MTA és az ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportja vezetőjeként az utóbbi három esztendőben az Akadémia kiválósági programjának támogatásával folytatta 14 évvel ezelőtt megkezdett, a hazai őslénytani kutatások szempontjából meghatározó jelentőségű munkáját. Páncélos dinoszauruszok, halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők fosszíliáit, valamint rovarzárványokat és növénymaradványokat tártak fel eddig a Magyarország egyetlen dinoszaurusz-lelőhelyén dolgozó kutatók.

A 85 millió évvel ezelőtti „bakonyi világ” egykori élőlényei közül eddig már több mint harminc gerinces állatfajt azonosítottak a szakemberek, de nyári ásatásaik idején szinte naponta kerülnek elő újabb és újabb csontok, és a kutatók szerint ezek több, akár eddig ismeretlen faj maradványai is lehetnek.


„Kezd beigazolódni az a korábbi sejtésünk, hogy a leletekben gazdag üledékes kőzetrétegben található fosszíliák viszonylag rövid idő alatt halmozódtak fel az általunk vizsgált területen” – összegezte Ősi Attila. Egyik kutatási céljuk annak megállapítása, milyen rendkívüli esemény következtében halmozódtak fel az iharkúti lelőhely tizedét jelentő, körülbelül 400-500 négyzetméternyi területen ilyen nagy számban a leletek, például tíz páncélos dinoszaurusz maradványa.

A kutatók a hagyományos módszerek mellett a legmodernebb technikát is felhasználják az egykori élővilág körülményeinek rekonstruálására: háromdimenziós térképezéssel rögzítik minden egyes új lelet pozícióját, így a lelőhely minden eddiginél pontosabb térbeli ábrázolása is segíti őket a még felmerülő kérdések megválaszolásában.

„Új kutatási területet is meghonosítottunk. A három évvel ezelőtt hat-nyolc fővel elindított, ma már tíz-tizenkét állandó, illetve alkalmi tagból álló csoport csontszövettani vizsgálatokat is folytat” – emelt ki egy speciális kutatási irányt Ősi Attila, aki 2011-ben nyerte el a nemzetközileg is kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről való hazahívásának, illetve itthon tartásának céljával, 2009-ben indított akadémiai program, a Lendület támogatását. 
A  fiatalok számára vonzó szellemi műhely munkájában olyan, a kutatói pálya iránt elkötelezett egyetemi hallgatók és doktoranduszok is részt vesznek, akik már most egy-egy különleges részterület szakértőinek számítanak: „Van olyan, aki a borostyánokban fellelt gerinctelen állatok és növények maradványait elemzi, de olyan is, aki a koprolit, vagyis a fosszilis ürülék vizsgálatával foglalkozik. Ezeknek az  időkapszuláknak köszönhetően eddig nem ismert növények magvait is felfedeztük” – mondja a paleontológus.

Ősi Attila 2000-ben, őslénytani-földtani vizsgálatok közben bukkant a Veszprém megyei Iharkúton, egy bakonyi bauxitbánya használaton kívüli külszíni fejtésében az első magyarországi dinoszauruszleletre, egy apró csontdarabkára. Vezetésével azóta számos, hazánkban eddig ismeretlen őshüllőmaradványt tártak fel Iharkúton a kutatók. Megtalálták egyebek mellett a Bakonydraco nevű repülőhüllő több mint hatvan egyedének – köztük fiatal példányoknak – a maradványait, a Hungarosaurusnak elnevezett növényevő dinoszaurusznak, valamint az Iharkutosuchus nevű kisméretű krokodilnak a csontjait is. Ősi Attila eredményei közül kiemelkedik a 2010-ben, a Nature tudományos magazinban publikált felfedezés: a 85 millió éves dinoszauruszfaj leírása új megvilágításba helyezte Európa gerinces ősállatainak földrajzi megjelenéséről alkotott ismereteket. Az iharkúti lelőhely a becslések szerint még mintegy fél évszázadig ad majd munkát a paleontológusoknak.

Forrás: MTA