Titokzatos óriási szakadék nyílt Szibériában


Mi lehet ez, ufók, atomrobbantás, vagy meteorit? Egyelőre alig tudni valamit, csak egy videó került ki a titokzatos kráterről. Nem tudni, hogy becsapódás, robbanás, vagy fúrás volt-e. A kráter 80 méter széles, és alatta egy barlang van. A tudósok szerint a legvalószínűbb, hogy a sós víz elindított egy reakciót, ami gázrobbanáshoz vezetett.


 



Jamal – azt jelenti, világ vége – az Európába szállított orosz gáz fő forrásvidéke. Az eddigi feltételezések szerint a lyuk körülbelül két évvel ezelőtt keletkezhetett. Eleinte sokan hamisítványnak tartották a videót, de mostanra biztos, hogy a titokzatos lyuk valóban létezik. Olyannyira, hogy a helyi hatóságok expedíciót szerveztek a felderítésére, amelyben részt vesz két szakértő az oroszországi Sarkkutató Központtól és egy az Orosz Tudományos Akadémia Krioszféra Intézetétől is, hogy föld-, levegő- és vízmintákat vegyenek a helyszínen.
Az expedíció eredményéig csak találgatni lehet, hogy mi is pontosan az óriáslyuk. Természetesen azonnal megjelent a bármilyen jelenség mögött mögött földönkívülieket sejtő tábor, de meteorbecsapódás nyomának is többen vélték a nyílást. Ezeknél földhözragadtabb magyarázat, hogy egy gigantikus víznyelőről van szó, de ezt cáfolni látszik, hogy a lyuk peremén látható törmelék nem beomlásra, hanem kilökődésre utal.

Mint a pezsgősdugó

Anna Kurcsatova szakértő azt nyilatkozta a Siberian Times újságnak, hogy a kráter természetes úton jött létre. Víz, gáz és só keveredett egymással, ami robbanást okozott a felszín alatt, ami a globális felmelegedésnek köszönhető. Szerinte homokkal keveredett jégtakaróban gyülemlett fel annyi gáz, ami sóval érintkezve robbanást okozott, mint amikor egy pezsgősdugó kipattan a palackból. Ez megmagyarázná, miért sötét a lyuk pereme: a fekete foltok égésnyomok lehetnek. Tízezer éve ez a terület egyébként még a tengerhez tartozott. Már kutatócsoportot is küldtek a helyszínre, hogy mintákat vegyenek és megvizsgálják a lyuk keletkezésének okát.
Ha valóban valami ilyesmi történt, az veszélyes is lehet a jövőben, hiszen a terület tele van gázcsövekkel. A lyuk 30 kilométerre található Yamal Bovanenkovo nevű, legnagyobb gázmezőjétől, amelyet 1972-ben fedeztek fel, és 2012-től használja a Gazprom.
A Sidney Morning Heraldnak azt nyilatkozta dr. Chris Fogwill tudós, hogy egy ritka geológiai jelenség, az úgy nevezett pingó történhetett. Ennek az a lényege, hogy a mélyből felpréselődött víz megfagy a föld alatt, ezzel egy kisebb dombot hozva létre, ez robbanhatott fel a gáznak köszönhetően. A tudós szerint egyébként sokkal aktívabb geológiai mozgások érzékelhetőek a a fagyott földrészeken az utóbbi években, mint a történelem során bármikor, erről pedig a globális felmelegedés miatti magasabb hőmérséklet tehet.